Ortodox zsidó családba született, édesapja kóserpékként dolgozott. Nagyapja híres rabbi volt, számos testvérei közül bátyja, Márton örökölt tehetséget, mérnök és feltaláló lett.[2] Wald vallásos zsidóként szombatonként nem járhatott iskolába, így magántanulóként folytatta tanulmányait, családtagjai oktatták.[3]
A Kolozsvári Piarista Főgimnáziumban érettségit tett 1921-ben, majd a helyi román egyetemen tanult, ami zsidóként és magyarként nem volt egyszerű, de az 1927-1928-as tanévben sikeresen elvégezte a matematika szakot.[4] Eközben Antal Márk tanítványaként is ismerkedett a matematikával.
[5]
1927-től a Bécsi Egyetemre járt doktori képzésre, munkáját Karl Menger matematikus vezetése alatt végezte, akivel barátságot is kötött (Carl Menger közgazdász fia). Doktorátusát 1931-ben szerezte meg, érdeklődése ekkoriban főként a halmazelméletre és a metrikus terekre terjedt ki, több cikket jelentetett meg, rendszeres tagja volt Menger összejöveteleinek.[3]
Anyagi nehézségei miatt a Magyarországon született osztrák bankárt, Schlesinger Károlyt tanította matematikára, aki munkája mellett érdeklődött a matematika és a közgazdaságtan iránt.[6] Ez terelte Wald figyelmét is ebbe az irányba, mindketten a Walras–Cassel általános egyensúlyelméleti modellt vizsgálták. 1935-ben Wald Ábrahám elsőként bizonyította ebben a modellben az egyensúly létezését.
[7]
Az antiszemitizmus Ausztriában fokozatosan teret nyert, és 1938-ra a súlyos nehézségek mellett Wald élete is veszélybe került. 1944 nyarán erdélyi családját deportálták, és egy testvérét leszámítva mindannyian nácikoncentrációs táborokban vesztették életüket.[2] Az Anschluß után kényszerűen visszatért Kolozsvárra, majd rövidesen a Cowles Bizottság meghívását elfogadta, és 1938 nyarán az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol ökonometriával kapcsolatos kutatásokat végzett.[6]
Amerikában eleinte a Carnegie Társaság tagjaként statisztikát tanult a Columbia EgyetemenHarold Hotellingnél1941-ig, de 1939-től már tanított is, 1941-ben végül állást kapott, amit haláláig betöltött. Tanítványai kiváló tanárként emlékeznek rá rendkívül érthető és világos előadásmódja miatt. A második világháború kitörésével a statisztika különféle hadi alkalmazásait kutatta. Ekkor alapozta meg a szekvenciális analízist, melyet a hadiipar a minőség-ellenőrzés folyamatában tudott hasznosítani, de játékelmélettel is foglalkozott.[2][6]
Feleségét, Lucille Langet Amerikában ismerte meg, 1941-ben házasodtak össze. Két gyermekük született: Betty 1943-ban, Robert 1947-ben. 1950-ben feleségével együtt zuhant le a repülőgépe Indiában, amikor egy előadókörútra indultak.[6] Árván maradt két gyermeküket Lucille testvére nevelte fel.
Jegyzetek
↑Kása Zoltán: A kolozsvári Wald Ábrahám matematikus családja, in: Adalékok a kolozsvári zsidóság múltjához III. Szerkesztette:Schwartz Róbert, MEGA Könyvkiadó, Kolozsvár, 2015. 61–89. old. Online hozzáférésArchiválva2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ abcWolfowitz, Jacob (1952). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Annals of Mathematical Statistics23 (1), 1-13. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
↑ abMorgenstern, Oskar (1950). „Abraham Wald, 1902-1950” (angol nyelven). Econometrica19 (4). (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
↑Anuarul Universității Regele Ferdinand I pe anul școlar 1927/28. p. 187. Online hozzáférés