PROFILPELAJAR.COM

Vörös gorál
	Kitömött példány
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Naemorhedini;
Nem:	Gorálok (Naemorhedus); Hamilton Smith, 1827
Faj:	N. baileyi;
Tudományos név
	Naemorhedus baileyi; Pocock, 1914
Szinonimák
	Nemorhaedus baileyi Pocock, 1914; Nemorhaedus cranbrooki;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörös gorál témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös gorál témájú kategóriát.

A vörös gorál (Naemorhedus baileyi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

Erdőkben él, Kína, India és Mianmar határvidékén. A világpopuláció 2011-ben, 10 000 példányt számlál, a fajra leselkedő veszélyeztető források: élőhelyének urbanizálása és a vadászata.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja a fajt. Kihalásának elkerülésének érdekében létrehozták a Hkakabo-Razi Nemzeti Parkot, ami a két ázsiai ország – Kína, Mianmar – területén fekszik. A kínai Sanghaj Zooban (állatkert) van egy tenyészcsorda.

Megjelenése

Bundája sárgásvörös színű, hátán barna – a végén vörös – csík húzódik. 100 cm hosszú és 20-30 kg tömegű állat.

Életmódja

Nappal, kora reggel és este legeli perjefélékből álló táplálékát. Kis csordákban (3 fős) él.

Szaporodása

Csak a párzási időszakban (szeptember–november) mennek a bakok a nőstények közelébe, akkor a bakok összetűzésbe kerülnek egymással a nőstényekért. A bakok Flehmen-reakcióval szimatolják ki, hogy melyik nőstény érett a szaporodásra. A gidák 2 évig maradnak az anyaállattal.