Változékony kerekszájúcsiga

Változékony kerekszájúcsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Heterobranchia
Alrend: Allogastropoda
Öregcsalád: Valvatoidea
Család: Valvatidae
Nem: Valvata
Faj: V. piscinalis
Tudományos név
Valvata piscinalis
O. F. Müller, 1774
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Változékony kerekszájúcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Változékony kerekszájúcsiga témájú médiaállományokat és Változékony kerekszájúcsiga témájú kategóriát.

A változékony kerekszájúcsiga[1] vagy kerekszájú csiga (Valvata piscinalis) kopoltyúval lélegző édesvízi csigafaj, mely eredetileg Európában és Nyugat-Ázsiában volt megtalálható, ám a 19. század végén behurcolták Észak-Amerika Nagy-tavaiba is.

Megjelenése

Csigaház szájfedővel

A csiga háza 6 mm magas, 5 mm széles, 4 jól elkülönülő, mély varratú kanyarulatból áll. A gömbölyded-kúpos ház csúcs tompa, szájadéka szinte teljesen kerek, köldöke szűk. A héj sárgásfehér, zöldesszürke vagy -barna színű. Szájfedőjén (operculumán) középről induló spirális mintázat figyelhető meg.

Maga a csiga piszkossárga, teste áttetsző, tapogatói hosszúak, nagy szemei a tapogatók tövében ülnek. Madártollhoz hasonló, 2 mm-es kis kopoltyúját a szájadékon dugja ki.

Fontosabb alfajai:

  • Valvata piscinalis alpestris (Kuster 1853) (Ausztria, Svájc, Németország)
  • Valvata piscinalis antiqua (Morris 1838) (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Románia, Svájc, Hollandia, Anglia)
  • Valvata piscinalis piscinalis (O.F. Muller 1774) (egész Európában előfordul)
  • Valvata piscinalis geyeri (Menzel 1904)
  • Valvata piscinalis discors (Westerlund 1886)

Elterjedése

A faj eredeti elterjedései területe Európát, a Kaukázust, Nyugat-Szibériát és Közép-Ázsiát foglalta magába. Észak-Amerikában először 1897-ben észlelték az Ontario-tóban, azóta a Nagy-tavak többi részén és a levezető folyókban (Hudson-, Szt. Lőrinc-folyó) is elterjedt. Svájcban 1000 m magasságig található meg. Moldovai populációja az 1981-es állapot 0,5%-ára esett vissza.

Magyarország egész területén elterjedt, viszonylag gyakori faj.

Életmódja

A változékony kerekszájúcsiga a tiszta, finom homokos vagy iszapos aljzatú, lassan mozgó vagy állóvizeket kedveli. Többnyire 3–10 m, extrém esetben 80 m mélységig fordul elő. Gyakran beássa magát az aljzatba és csak tapogatói látszanak ki. Magas oxigénkoncentrációt igényel, nehezen viseli a huminsavakban gazdag és kemény (maximum sótartalom 0,4%) vizet. Az aljzaton növő algaréteggel és korhadó szerves anyagokkal táplálkozik. Fontos tápláléka a halaknak és vízimadaraknak.

A kerekszájú csigák hermafroditák, de szexuálisan szaporodnak. Szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart (Lengyelországban júliusig). Petéiket 15-30-as csomagokban rakják le és a víz hőmérsékletétől függően 15-30 nap alatt kelnek ki. 45-65 naposan (4 mm átmérővel, 3,5 kanyarulatnyi házzal) már ivarérettek. Gyorsan növő és szapora faj. Élettartama 5 és 21 hónap között változik, életük során mintegy 100 petecsomagot raknak le.

Magyarországon nem védett.

Források

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkek