PROFILPELAJAR.COM

Vietnámi antilop
	Vietnámi antilop a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Pseudorygina;
Nem:	Pseudoryx; Dung, Giao, Chin, Tuoc, Arctander, & MacKinnon, 1993
Faj:	P. nghetinhensis;
Tudományos név
	Pseudoryx nghetinhensis; Dung, Giao, Chin, Tuoc, Arctander & MacKinnon, 1993
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vietnámi antilop témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vietnámi antilop témájú médiaállományokat és Vietnámi antilop témájú kategóriát.

A vietnámi antilop (Pseudoryx nghetinhensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj. Egyéb nevei: szaola vagy Vu-Quang antilop.

Az alnemzetségének és nemének az egyetlen ismert faja.

Neve

Tudományos neve (Pseudoryx) jelentése „hamis orix”, vagyis a faj szarvai nagyon hasonlítanak az Oryx nembe sorolt afrikai lóantilopokéhoz, különösen a bejzáéhoz (Oryx beisa).

Felfedezése

Egyike az utolsó patás állatoknak, amiket a nyugati tudomány megismert. Csak 1993-ban írták le hivatalosan. Felfedezése valóságos szenzáció volt, mert nem hitte senki, hogy a 20. század végén még lehetnek nagy testű, fel nem fedezett fajok bolygónkon. 1992 májusában egy különös állattól való szarvpárra bukkantak Vietnám északnyugati részén, a Vu-Quang Nemzeti Parkban. Ezután kiterjedt kutatásokat folytattak a faj kiléte után és az év végére további húsz pár szarvat leltek, többségüket a nemzeti park környékén élő parasztoknál. Mint kiderült, a környékbeliek jól ismerik az állatot: sao la-nak nevezik és rendszeresen vadásznak rá. Elmondásuk alapján rejtőzködő életmódú faj, szinte sose kerül közel a művelt területekhez és mindig kis csapatokban él. A kiterjedt kutatások ellenére csak 1996-ban sikerült egy élő állatot fogságba ejteni, ráadásul nem is Vietnámban, hanem a szomszédos Laoszban. Azóta többször sikerült egyedeket élve fogságba ejteni és több állatról készültek fényképek a vadonban is.

Rendszertani besorolása

A vietnámi antilop pontos besorolása a tülkösszarvúakon belül sokáig kétséges volt. Eleinte a kecskeformák közé sorolták, azon belül a szérók rokonsági körébe rakták, mivel van egy jellemző mirigye a szeme alatt, mint a széróknak is.

1999-ben végeztek összehasonlító DNS-elemzést a fajnál, ami tisztázta rokonsági helyzetét. A vietnámi antilop eszerint valójában a tulkok rokona, annak ellenére, hogy első pillantásra kevés közös tulajdonsága van velük.

Előfordulása

Laosz és Vietnám területén honos. Többnyire az esőáztatta, nehezen megközelíthető hegyi jellegű esőerdőket lakja 300 és 1800 méter között. Elterjedési területe nagyjából 8000 km²-nyi lehet.

Megjelenése

Fej-testhossza 150 centiméter, marmagassága 84 centiméter, testtömege 100 kilogramm. Szőrzete sötétbarna. Pofáján jellegzetes fehér rajzolat van, amelyik mindegyik egyednél eltérő nagyságú. Testfelépítése hasonlít az afrikai bóbitás antilopokra, feltehetően a hasonló életmód miatt. Feje némileg emlékeztet a nagy kuduéra, csak szarvai mások. Ezek nagyjából 50 centiméter hosszúak, vékonyak és egyenesek. A bika szarvai nagyobbak, mint a tehénéi.

Életmódja

Életmódjáról rejtőzködő természete miatt szinte semmit nem lehet tudni. A helybeliek elmondása szerint magányosan vagy párosával él. Táplálkozási szokásai nem ismertek. Mivel kevés fűnemű növény van ott ahol él, feltehetőleg javarészt levelekkel táplálkozik. Szaporodási szokásait is nagyrészt homály fedi. 1996-ban találtak egy elhullott fiatal állatot, ebből lehet kikövetkeztetni, hogy a borjai május és június hónapban jönnek a világra.

Természetvédelmi helyzete

Egyike a legritkább és leginkább veszélyeztetett fajoknak a tülkösszarvúak között. Mindeddig összesen 13 egyedet tartottak fogságban, azokat is szinte mind Vietnámban. A befogás és szállítás miatti stressz miatt egyik állat sem él fogságban néhány hétnél többet. Mindeddig egyetlen állatot sem tudtak élve európai vagy amerikai állatkertekbe szállítani, így a fogságban való tenyésztés lehetősége mindeddig nem áll fenn ennél a fajnál. Megőrzésére így az egyetlen lehetőség az élőhelyeinek védelme.

A vietnámi kormány védetté nyilvánította a fajt, vadászatát betiltotta. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a vietnámi antilopot a súlyosan veszélyeztetett fajok kategóriájába sorolta. Állománynagyságairól csak becslések vannak, de biztosan nem élhet néhány száz állatnál több.

Források

Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press 1999 ISBN 0-8018-5789-9
A. Hassanin & E. J. P. Douzery: Evolutionary affinities of the enigmatic saola (Pseudoryx nghetinhensis) in the context of the molecular phylogeny of Bovidae. In: Proceedings of the Royal Society of London, 1999, B 266(1422), S. 893-900.
Shuker, Karl P. N. The New Zoo: New and Rediscovered Animals of the Twentieth Century (House of Stratus, 2002).