PROFILPELAJAR.COM

	VI. Erik
	Svédország királya
	Uralkodási ideje
	970 – 994
Elődje	II. Emund
Utódja	III. Olaf
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	992 – 993
Elődje	I. Svend
Utódja	I. Svend
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Yngling-ház
Született	932 előtt
Elhunyt	994; Gamla Uppsala
Nyughelye	Gamla Uppsala;
Édesapja	III. Björn
Testvére(i)	II. Olaf svéd király
Házastársa	Sigrid the Haughty; Gunhilda; Aud Haakonsdottir of Lade; Świętosława;
Gyermekei	III. Olaf svéd király; Holmfrid of Sweden;
	A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Erik témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a svéd királyról szól. Hasonló címmel lásd még: VI. Erik (egyértelműsítő lap).

VI. Erik Björnsson vagy Győztes Erik (svédül: Erik Segersäll,^[2] németül: Erich der Siegesfrohe^[3]), (932 előtt – 994^[4]), svéd király 970 és 994 között, és Villásszakállú Svendet elűzve^[5] dán király körülbelül 992 és 993 között, Upplandból mind a Baltikumra, mind Európa Keleti részére nagy befolyást gyakorolt.^[4]

Élete

Ifjúkora

III. Björn fiaként született, de édesapja halála után valószínűleg nem ő, hanem II. Emund Emundsson lett a király. Annak 970 körüli halála után lett Eriké a trón, de a meglévő források szerint (ezek izlandi mondák, és a Brémai Ádám krónikája) 975-ig fivérével, Olaffal együtt kormányzott.

Uralkodása

Királyságának határai vitatottak: főleg a Mälaren tó és környéke és dél fele egészen a Balti-tenger partjáig Blekinge tartományig. Egyes krónikák arról jelentenek, hogy ő volt az első király, aki Svealand, Östergötland és Västergötland tartományokra, azaz a teljes középkori Svédország területére ki tudta terjeszteni hatalmát. Mai vélekedések azonban ezt az érdemet inkább fiának tulajdonítják. Visszaverte a dánok támadását, 975 körül megsemmísítette a vikingek leghíresebb fészkét, Birket.^[4]

Háború Erős Styrebjörnnel

Az izlandi mondavilág arról mesél, hogy Olaf fia, Erős Styrbjörn igényt tartott édesapja trónjára, és nem ismerte el Eriket uralkodóként. Délre vonult, és egyesítette ereit a wollini vikingekkel. Ezzel az egyesült sereggel indult meg Styrebjörn Uppland irányába azzal a céllal, hogy Eriket elűzze a trónról. A két ellenséges sereg 984-ben találkozott Gamla Uppsala közelében. A csatában, mely Erik győzelmével záródott, Styrebjörn elesett. Egyes feltételezések szerint Erik ez után a csata után kapta a „győzedelmes” melléknevet.^[6]

A kereszténység felvétele

990-ben Eriket megkeresztelték Dániában.^[7] Amikor azonban visszatért a sveák fővárosába, a többségében pogányok lakta Uppsalába, kénytelen volt visszatérni a pogány hitre, mert a pogány társadalmakban a király főpap is volt.^[7] Bár Erik felvette a keresztséget, a svédek a későbbi keresztény uralkodók alatt is a 12. század elejéig megtartották pogány kultuszaikat, amelyek központja Gamla Uppsala (Régi Uppsala) volt.^[4]

Svéd–dán háború

Erik feltehetőleg Dániában is sikeres területfoglaló hadjáratokat vezetett. Ezek kiváltó oka a Styrebjörnnek nyújtott dán segítség volt. A hadjáratok időpontjaként egyes források 992-t, más források egy évvel korábbi dátumot említenek. Brémai Ádám szerint miután rex Sueonum Hericus lerohanta Dániát, elűzhette annak királyát Villásszakállú Svent^[8] és egy évig uralkodhatott dán földön. Ezután betegsége miatt vissza kellett térnie a Régi Uppsala vidékére. Bár Dániában megkeresztelkedett, Svédországba való visszatérésekor kiújult pogány hite.^[8]

Egyes források szerint üldözte a kereszténységet.^[5]

Halála

Snorri Sturluson szerint Uppsalában (régi királyi udvarában) hunyt el 10 évvel Styrebjörn halála után^[8] (tehát 994-ben). A Régi Uppsala délnyugati temetőinek egyikében feltételezik végső nyughelyét. Erik királyt fia, III. Olaf követte a trónon.

Egyéb

Valószínűleg ő alapította a ma is álló Sigtuna városát, ahol fia és utóda, (Olaf) első pénzérméit verték.

Gyermekei

Első felesége Sygrydát,^[9] Skoglar Toste leányát, két gyermekük született:
- III. Olaf svéd király (980 k. – 1021/1022)^[9]
- Emund^[9]
A 980-as években feleségül vette Szvjatoszlavát (más néven: Gunnhild, Sigrida), (966 – 1013), I. Mieszko lengyel fejedelem leánya, akit a történetírók „Gőgös Sigrid” néven említenek. Egy gyermekük született:
- Holmfrid Eriksdotter^[9] ∞ Sven Haakonsson^[9]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe
↑ 655-656 (Nordisk familjebok / 1800-talsutgåvan. 4. Duplikator - Folkvandringen)
↑ erich_8_der_siegesfrohe_koenig_995. [2004. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
↑ ^a ^b ^c ^d Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 58. oldal
↑ ^a ^b Erik. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
↑ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 222. oldal
↑ ^a ^b Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 52. oldal
↑ ^a ^b ^c Sweden Kings
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Erik VIII. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.