1067-ben lépett a trónra. Halsten I. Inge király fontos támogatója volt, akivel feltehetőleg együtt is kormányzott.
Uralkodásáról keveset tudunk. Brémai Ádám beszámolója szerint a trón két várományosának halála után választották őt királlyá, de hamarosan újra letették a trónról.
Második uralkodása
Azt, hogy Ingével együtt uralkodott volna, egy pápai levél erősíti meg, mely 1081-ből származik, és VII. Gergely írta. Ebben a levélben a pápa A és I kezdőbetűvel nevezi meg Västergötland két királyát (rege wisigothorum). Társuralkodói helyzetéről a Hervarar saga is beszámol.
Részlet a Hervarar sagából:
„Hallsteinn hét sonr Steinkels konungs, bróðir Inga konungs, er konungr var með Inga konungi, bróður sínum. Synir Hallsteins váru þeir Philippus ok Ingi, er konungdóm tóku í Svíþjóð eptir Inga konung gamla.
Hallsteinn volt neve Steinkel fiának, ki Inge fivére mellett és vele uralkodott. Hallsteinn fiait pedig Fülöpnek és Ingének hívták, akik Idős Ingét követték Svédország trónján.”
A kor beszámolói szerint a király jó kedélyű, udvarias és igazságos volt. A svédek ezért sokáig gyászolták halálát.
Halálának pontos dátuma ismeretlen. Talán 1084 körül fejezhette be életét.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Inge I of Sweden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház.
Középkorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
