A Truman-doktrína szerint az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult status quo erőszakos megváltoztatását, és gazdasági, illetve katonai segítségnyújtással beavatkozik azon országokban, ahol a kommunizmus térhódítása fenyeget.
A Truman-doktrína előkészítette a terepet a később meghirdetett Marshall-terv számára, ugyanakkor legfontosabb eleme, a „feltartóztatás” (containment) végül az amerikai hidegháborús politika egyik sarokkövévé vált, és meghatározó szerepe lett többek közt az Egyesült Államok koreai és vietnámi háborús politikájában.