Torontáltorda

Torontáltorda (Торда / Torda)
A Nepomuki Szent János római katolikus templom
A Nepomuki Szent János római katolikus templom
Torontáltorda címere
Torontáltorda címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségBégaszentgyörgy
Rangfalu
Irányítószám23214
Körzethívószám+381 23
Testvérvárosok
Lista
Torda
Népesség
Teljes népesség1462 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület51,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 20° 27′ 27″45.585556°N 20.457500°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 08″, k. h. 20° 27′ 27″45.585556°N 20.457500°E
Torontáltorda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáltorda témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: Torda.

Torontáltorda (röviden Torda, szerbül Торда / Torda, korábban Вујичево / Vujičevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Fekvése

Nagybecskerektől északkeletre, Basahíd, Pálmajor, Csősztelek és Törzsudvarnok közt fekvő település.

Története

A település a török hódoltság alatt elpusztult. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a becskereki kerületben, elpusztult helyként volt jelölve.

1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelte. 1776-ban Szeged vidékéről érkezett dohánykertészettel foglalkozó magyarok is letelepedtek itt.

1781-ben gróf Pejacsevich József megvásárolta, majd 1797-ben utóda Pejacsevich Zsigmond telepített ide ismét Szeged, Csongrád és Szentes vidékéről való magyar dohánykertészeket. A gróf Pejacsevich család 1904-ig volt a település birtokosa, ekkor a birtokot az itteni gazdák között felparcellázták.

1816-ban árvíz pusztított a településen, nagy károkat okozva .1848-ban épült fel a falu római katolikus temploma.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a melenczei szerbek a falut felgyújtották, a lakosság Makóra és környékére menekült, de öt év alatt a falu újból felépült.

1901-ben a Hodáj utca végén téglavetés közben, körülbelül három méter mélységben népvándorlás-korabeli lovas sír került felszínre.

1910-ben 4289 lakosából 4251 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.

2007-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Torontáltordán építette fel közadakozásból az első Remény Házát a Kárpát-medencében.[2]

2013 március 31.-én tornádó pusztított a faluban. Több épület lakhatatlanná vált.[3]

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4172 4085 3803 3345 2697 2183 1771[4] 1462[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1533 86,56
Cigányok 82 4,63
Szerbek 46 2,59
Jugoszlávok 10 0,56
Horvátok 6 0,33
Románok 2 0,11
Németek 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[5]

Híres szülöttei

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások