A Béga folyó és a Béga-csatorna közt fekszik, Nagybecskerek városától északkeletre, közúton 37 km-re. A település tőszomszédságában (100 méterre) van Szerbittabé település.
Neve
A település mai hivatalos magyar neve Magyarittabé. A falu 1786. évi telepítési anyakönyvében a Magyar-Ittebe megnevezés szerepel. A XIX. század végén és a XX. század elején az Alsóittebe v. Alsó-Ittebe névalak volt hivatalos használatban.[1] Történelmi forrásokban megőrzött gyakoribb névváltozatok: Ithebew (1319—1508), Itebev, Hytebev (1334— 7), Ittebew (1452).[2]Pesty Frigyes a történelmi Itebő helynevet az Ite személynévből és a Bő helynévből eredezteti.[3] A mai településnév Ittabé néveleme valószínűleg népi etimologizálás terméke (a monda szerint a falu alapításakor hangzott el az „Itt a bé!” felkiáltás, miután az ide érkező telepesek egyike hosszas keresgélés után rátalált a település egyik sarkát jelölő B jelzésű cövekre). Hivatalos használatban tehát az Ittebe névelemnek van nagyobb hagyománya, a helybeliek nyelvhasználata viszont az Ittabé névelemet őrzi immár több, mint két évszázad óta: Pesty 1875-ben írt, fentebb hivatkozott tanulmányában említi, hogy "Ittebe községet ma gyakran Itabé-nek nevezik". Az Itabé névalak valószínűleg a falu 1786. évi telepítése óta él, s mind a mai napig fennmaradt a helybeliek nyelvhasználatában (rövid t-vel ejtve).
Története
Magyarittabé környéke 1769-72 között
Ha Ittabét tekintjük az ún. alaptelepülésnek, akkor megemlítendő, hogy az első Ittabé írásos említése 1219-ből származik. A hajdani Keve vármegye egyetlen ismert egyházi intézménye az ittebei bencés prépostság. Más iratokban[4] ezen intézményt a „legszentebb Megváltóról nevezett előbb bencés, utóbb világi prépostságnak és társas káptalannak” jelölik. Györffy György szerint[5] ezen apátság ellen 1219-ben a csanádi püspök hamis pénzverés miatt eljárást indíttatott, és 1221-ben pápai engedéllyel és pártfogással társas káptalanná szervezte át. Ez a település, mely eredetileg a Withubu (olvasd: Ittöbö) nevet viselte, nyilván a törökdúlás áldozata lett a 16. század végén vagy a 17. század első évtizedében. Az 1579. évi török összeírás adatait tartalmazó defter '[6] Ittebét még a csanádi szandzsák becskereki náhijéhez tartozó lakott, adózó településként jegyzi, Ötebő néven. Az összeírás név szerint lajstromozza az ekkor itt élő 90 család férfi tagjait, s a vezeték- és utónevek arra engednek következtetni, hogy a lakosság túlnyomó többsége magyar. Második Ittabének az 1780. körül letelepedett Szerbittabét tekinthetjük. Magyarittabé így a harmadik Ittabé a falu 1786-os letelepedésével. A telepesek túlnyomórészt Békés város környékéről származtak el. Összesen 44, főként Kelet-Magyarországi települést nevez meg az első Anyakönyv származási helyként. Az 1784 és 1787 között végzett első magyarországi népszámlálás adatati szerint Ittebén 290 házban 385 család él, összesem 2297 személy.[7] (Ezek az adatok valószínűleg a két Ittebére együttesen vonatkoznak.)
Délvidék számos magyarlakta települését „tatárjárásként” érte a szerbiai szerb szabadcsapatok betörése 1848. végén és 1849. elején. Ahogy ezek a csapatok vonultak északra, a magyar lakosság úgy menekült előlük. Miután Torontálvásárhely (Debellács) magyarajkú lakosai elhagyták falujukat, Magyarittebére menekültek. A magyarittebeiek a magyar kormány parancsa szerint 1849. január 19-én elmenekültek, a Maros folyón túl lakó magyar testvéreikhez. „Sára-napi szaladásként” maradt fenn a lakosság szájhagyományában ez a tragikus eset, mivelhogy a menekülés Sára-napkor kezdődött.
A falu nevezetessége a 744 férőhelyes református templom (épült 1861-1866. között). Orgonája és toronyórája több mint 100 éves. A templom előtt állt egyike a két délvidéki Kossuth-szobornak (a másik Bácskossuthfalván található). A Horvai János által készített szobor 1904-ben készült el közadakozásból, majd egészen 1918-ig minden év március 15-én megkoszorúzták. Ekkor azonban egy bevonuló szerb katona átlőtte a szobrot, méghozzá szívtájékon, majd a talapzatról is lelökték, ezért a helyiek a református templomban találtak neki rejtekhelyet. Csak 1941 tavaszán állították fel újra, megemlékezéseket, koszorúzásokat pedig 1990 óta tartanak ismét. 2015 tavaszán ismeretlen tettesek a szobrot ellopták.[11] 2016. március 15-én került sor az új Kossuth-szobor felavatására, amely az elődjével identikus soltvadkerti Kossuth-szobor alapján készült a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács támogatásával.
Arczfalvy Ferencz nyug. 1848–49-es főhadnagy vörösmárvány síremléke a szerbittebeirómai katolikus temetőben van, a temetői feszület és a Jenovay-kripta között.
A Bánsági Református Egyházmegye Esperesi székhelye 1997 és 2014 között Magyarittabén volt.
Sport
Magyarittabén működik a FK Bega sportegyesület. Jelenleg csak labdarúgócsapata van, melyet 1947-ben alapítottak. A futballpálya a Nyomáson van, melynek lelátói 1975-ben készültek. A csapat otthoni mezének színe zöld-fehér, vendégségben pedig zöld. A csapat címere keresztben hasított pajzs fehér-zöld alappal. A csapat jelenleg a Nagybecskereki Körzeti Bajnokságban küzd. A csapat játékosainak 80%-a helyi, magyarittabéi és magyar nemzetiségű.
Jegyzetek
↑A magyar szent korona országainak Helységnévtára, 1913., 186.p.
↑Milleker Bódog (1913). „Délmagyarország középkori földrajza”. Történelmi és Régészeti Értesítő - A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye29.
↑Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya, Budapest, 1960.
