Mivel csak kevés maradvány került elő belőlük, csak feltételezhetjük, hogy ezek az óriás madarak hogyan szálltak fel, illetve repültek. A csőrökből és lábakból ítélve, a Teratornithidae-fajok nem voltak annyira dögevők, mint a mai rokonaik; aktívan vadászhattak is. Bár az Argentavis magnificens elég nagy volt ahhoz, hogy elriassza a ragadozó emlősöket a zsákmányaik mellől. Szintén ez a madár egészben lenyelhetett, egy nyúlméretű állatot is.
Mint a mai ragadozó madárcsoportok esetében, a Teratornithidae fészekalja is egy-két tojásból állhatott. A fióka több mint fél évig ülhetett a fészekben. Az ivarérettséget, legalábbis az A. magnificens, körülbelül 12 évesen érhette el.[3]
?†Oscaravis Suarez & Olson, 2009 - pleisztocén; Kuba; egyes kutatók szerint nem ebbe a családba tartozik[6]
Egyes kriptozoológus, mint például Ken Gerhard és Mark A. Hall, úgy vélik, hogy a Texas és Illinois államokban látott „mennydörgésmadarak” (thunderbirds) valamelyik Teratornithidae-fajhoz tartoznak.
↑ abMiller, Loye H. (1909). „Teratornis, a new avian genus from Rancho La Brea”. University of California Publications, Bulletin of the Department of Geology5, 305–317. o.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Teratornithidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
