Sárosd centrumától 3 kilométerre fekszik, északkeleti irányban Tükröspuszta településrész, melynek lakónépessége 2011-es adatok szerint 54 fő, a lakások száma 19 volt.[6] Ugyancsak különálló településrésze – sőt a középkorban még önálló, egy időben mezővárosi címet is birtokló település – volt Jakabszállás, a központtól körülbelül 2 kilométerre dél-délnyugati irányban; utóbbi ma teljes egészében magánterület.
Története
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.
1342-ben Sárosdi Bálintnénak, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyének és fiának Istvánnak fivéreik örökségükből a rájuk eső részt kiadták.
1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pálnak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.
A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.
A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.
Külterületi településrésze volt Jakabszállás, egy időben Jakabszállás-puszta. A hely Mátyás király idején mezővárosi rangot is viselt, de később, a török időkben többé-kevésbé elnéptelenedett. Egykori területe ma egy sárosdi székhelyű mezőgazdasági vállalkozás nagy kiterjedésű itteni telephelyéhez tartozik.
A településen 2004. május 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 25 %-ot alig meghaladó eredményével, négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[11]
2013. április 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Sárosdon,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 5,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,9% (26,8% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,9% volt római katolikus, 3,8% református, 0,9% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[20]
.svg)
