Baracska és környéke a falu északi részén előkerült római kori leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott hely volt; később a Bojtakun (kabar) vezértől származtatott Baracska nemzetség fészke lett.
Neve már 1212-ben felbukkant fennmaradt oklevélben, akkor Boroksa alakban írták, és már templomos hely volt. Itt épült fel a Baracska nemzetségmonostora Mindenszentek tiszteletére.
1212-ben Baran fia Ipolit itteni saját egyházának (eccl-e sue, quam in pr-o nomine Boroksa construxit in honore…) adta baracskai birtokát a hozzá tartozó földekkel, szolgákkal, s állatokkal együtt, s végül ajándékozott még három ezüstserleget is.
E nemzetség a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, mert neve későbbi dokumentumokban nem fordul elő.
1289 táján Baracskai Pál fiai pereskedtek Kartali Jaakkal és Berki Tamással.
A középkorban nemesi birtokosok lakták. A török hódoltság idején pusztává vált.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Baracskáról:
"Baracska, puszta, Székes-Fejér vgyében, Martonvásár és Velencze közt a budai országútban, 379 kath., 1018 ref., 12 evang., 41 zsidó lak. Ref. anyaekklézsia. Nagy termékeny határ. F. u. Pázmándy, Szűcs, Roboz, Kenessy, Hollósy, Kazay, Domokos, s m t."
1850 májusában Vörösmarty Mihály házat és földet vásárolt a községhez tartozó Szentivánpusztán. 1853 tavaszáig tartózkodott itt, itt írta „Előszó" című költeményét.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,6%, református 16,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 21,4% (34% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2-0,2% bolgárnak, szlováknak és szerbnek, 0,1-0,1% szlovénnak, lengyelnek, örménynek és horvátnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,9% volt római katolikus, 15,2% református, 0,8% görög katolikus, 0,5% ortodox, 0,4% evangélikus, 0,1% izraelita, 2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 22,8% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[15]
Híres személyek
Itt született 1857-ben Szalay József történész, országos levéltári fogalmazó, egyetemi magántanár.
Itt született 1864-ben Perczelné Kozma Flóra, a magyar unitarizmus egyik legrangosabb képviselője.
Nevezetességei
Református templom. Klasszicista stílusban épült a XIX. században. 1944-45-ben leégett, de 1957-58-ban eredeti formájában helyreállították. Három harangja van.
.svg)
