Bakonycsernye

Bakonycsernye
Bakonycsernye címere
Bakonycsernye címere		 Bakonycsernye zászlaja
Bakonycsernye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
JogállásNagyközség[1]
PolgármesterTuri Balázs (Fidesz-KDNP)[2]
JegyzőFridrich Tamásné[3]
Irányítószám8056
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Magyarcsernye
Népesség
Teljes népesség2946 fő (2024. jan. 1.)[4]
Népsűrűség77,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248[5] m
Terület38,13 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[6][7]
Földrajzi középtájBakonyvidék[6][7]
Földrajzi kistájSúri-Bakonyalja[6][7]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 05′ 13″47.319339°N 18.086950°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 05′ 13″47.319339°N 18.086950°E
Bakonycsernye (Fejér vármegye)
Bakonycsernye
Bakonycsernye
Pozíció Fejér vármegye térképén
Bakonycsernye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonycsernye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bakonycsernye

Bakonycsernye (szlovákul: Čerňa) [8][9] nagyközség[1] Fejér vármegyében, a Móri járásban.

Fekvése

A Gaja-patak völgyében 7 kilométer hosszan elnyúló nagyközség, amely egy időben bányászfalu is volt, Fejér vármegye legnyugatibb települése: bő 10 kilométerre fekszik Mórtól nyugatra. Nyugatról a Tési-fennsík karsztja emelkedik, a Gaja patakot löszdombság keretezi.

Nevét a fekete jelentésű szláv cserny szóból vezetik le. A Bakony előnevet az 1913-as rendezéskor kapta.

1724-től 1956. április 1-jéig Veszprém vármegyéhez tartozott.

A 81-es számú Székesfehérvár-Győr főútról Mórnál lekanyarodva, illetve a 82-es számú Veszprém-Győr főútról Zircnél letérve közelíthető meg, mindkét irányból a 8216-os számú úton.

Közlekedése

Megközelíthető autóbusszal Zirc, Mór és Székesfehérvár irányából is. Vasútállomása nincs. Főutcája nagyon forgalmas a nagy átmenő forgalom miatt: ez a 8216-os út, amely Zircet Mórral köti össze. A 8208-as út a falu nyugati részén ágazik ki észak-északnyugat felé, ez Bakonyszombathelyen át Mezőörsig vezet az útba eső kisebb településeket is érintve.

Egy rövid szakaszon a település nyugati külterületén húzódik a Várpalotát Szápárral összekötő 8213-as út, amelyből itt ágazik el a Jásdra vezető 82 111-es út; Bakonycsernye Inotapuszta nevű külterületi településrésze a 8213-as útról, az említett elágazás közeléből érhető el.

Története

Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már emberek. Ezt feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd stb.), amelyek a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és Bátorkő várához tartoztak.

Csernye legkorábbi említése 1341-ből maradt fenn; az Újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt itt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy 1082. évi okmány említi először, egy 1275-ösből pedig azt tudjuk meg, hogy Dolosd akkor a Cseszneky család birtoka volt.

A török idők alatt Csernye és településrészei elnéptelenedtek, a fejlődés megtorpant, a környezet visszakapta ősvadon képét. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt. A betelepülők magukkal hozták az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és szőlőművelés alapjait és a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok lehetővé tették a lutheránus vallás gyakorlását, a csernyeiek templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés. 1730-ban a lakosság száma már elérte a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.

Az 1810-es móri földrengés a faluban is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megrongálódott. A község a 19. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, ekkor a lakosság 80%-a lutheránus, 20%-a katolikus volt, a szlovákok és magyarok békében éltek együtt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték a falu lakói.

1862-ben a falu egy része leégett. Az igen nagy károkat okozó tűzben a templom harangjai is elolvadtak. Az újjáépítés során kerültek a templomba a még ma is használatos padok, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett. A Silbermann-orgona 1867-ben készült egy brezovai orgonakészítő műhelyében. Az országban csak néhány ilyen orgona található.

Ez időben a gazdasági adottságok mostohák voltak, így fejlődésnek indult a háziipar, a kézművesség, a fonás, a szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal a környező településeket is ellátták.

A jobb élet reményében elkezdődött a kivándorlás a tengerentúlra.

Az első világháborúban sok csernyei férfi harcolt az olasz fronton.

2001-ben a lakosság 1%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.

Bakonycsernye 2018. január 1-jétől nagyközség.[1]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Boleraczki István (független)[10]
  • 1994–1998: Boleraczki István (független)[11]
  • 1998–2002: Boleraczki István (független)[12]
  • 2002–2006: Boleraczki István (független)[13]
  • 2006–2010: Turi Balázs (független)[14]
  • 2010–2014: Turi Balázs (Fidesz)[15]
  • 2014–2019: Turi Balázs (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019–2024: Turi Balázs (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2024– : Turi Balázs (Fidesz-KDNP)[2]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3043
2995
2952
3016
2940
2990
2946
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 1,8% szlováknak mondta magát (18,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 4%, evangélikus 33,7%, felekezeten kívüli 9,6% (28% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% szlováknak, 1,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% románnak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt evangélikus, 16% római katolikus, 4,1% református, 0,3% ortodox, 0,2% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[19]

Híres bakonycsernyeiek

Jelene

A második világháború helyi harcai 1945. március 20-21-én zajlottak a német és szovjet alakulatok között.

Az 1948. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere Bakonycsernyét is érintette. 500 fő települt át Csehszlovákiába, és onnan 40 fő érkezett.

Az 1950-es években kezdett termelni a balinkai szénbánya, amely igen sok helyi lakosnak adott munkalehetőséget.

A Gaja-patak 1970. július 10-i kiöntése árvizet okozott. A patakon lévő valamennyi híd megrongálódott.

1974-ben ünnepelte a község, fennállásának 250. évfordulóját. Ezen az ünnepségen alakult meg a szlovák Hagyományőrző Asszonykórus 15 fővel. A községnek jól felszerelt általános iskolája van 300 tanulóval, két óvodája pedig 150 gyermek elhelyezésére képes. Művelődési ház, könyvtár és zeneiskola is van a településen.

Bakonycsernye vallási élete színes képet mutat. A történelmi felekezetek mellett megtalálhatók a kisebb vallási közösségek is.

A sport és a szabadidős tevékenység a község életében fontos szerepet játszik. A 800 m² alapterületű iskolai tornacsarnok egész évben jól kihasznált.

A község önkormányzata 1997-ben avatta a település címerét és zászlaját. Az 1994. évi országos önkormányzati választásokon megválasztották a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjait is, akik felvállalták a hagyományőrzést és a szlovák nyelv ápolását. Az ősi kulturális emlékek, értékek megőrzésére kialakításra vár a Szlovák Közösségi Ház.

A község infrastrukturális ellátottsága jó, a víz-, villany-, telefon-, gáz-, és szennyvíz-hálózat teljesen kiépített. Orvosi rendelő, gyógyszertár, egyházi és önkormányzati óvoda és általános iskola is van a településen, s vannak jól működő kis-, és középvállalkozások is. Sportvadászatra a környékbeli vadásztársaságoknál van lehetőség, horgászni pedig a község tulajdonában lévő 12 hektáros halastavakon lehet.

Nevezetességei

Csiklingvár makettje a dinnyési Várparkban
Csiklingvár makettje a dinnyési Várparkban
  • Evangélikus templom – késő barokk épület.
A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elhelyezte a templomban a település evangélikus lelkészeinek márvány emléktábláját.
  • Bányász emlékpark
  • Csiklingvár rommaradványai Bakonycsernyétől 4 km-re
  • 18. századi katolikus templom
  • 19. századi tornácos parasztházak
  • 1848-as emlékmű és a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen
  • A 2. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető halottasházán

Képgaléria

  • Bakonycsernye látképe nyugat felől, a 8216-os útról nézve
    Bakonycsernye látképe nyugat felől, a 8216-os útról nézve
  • Bakonycsernye nyugat felől, a 8216-os útról nézve
    Bakonycsernye nyugat felől, a 8216-os útról nézve
  • A Súr felé induló 8208-as út kiágazása a 8216-os útból a település nyugati részén
    A Súr felé induló 8208-as út kiágazása a 8216-os útból a település nyugati részén

Jegyzetek

  1. ↑ a b c B. Kiss László: Nagyközséggé lépett elő Bakonycsernye (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2018. január 3. [2018. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  2. ↑ a b Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  3. ↑ Polgármesteri hivatal, Bakonycsernye (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  5. ↑ Bakonycsernye, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  6. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  7. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  8. ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 110, 884. ISBN 978-963-446-593-5
  9. ↑ Magyarország Helységnévtára (Bakonycsernye) (magyar nyelven) (html). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
  10. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  12. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  13. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  15. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  16. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  17. ↑ Bakonycsernye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  18. ↑ Bakonycsernye Helységnévtár
  19. ↑ Bakonycsernye Helységnévtár

Források

Szőlőprés a községháza mellett

Helyi könyvkiadás

  • dr. Heiczinger János (körzeti orvos): Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1849-ig.
  • dr. Hegyi Imre (néprajzkutató) A népi erdőkiélés történeti formái.
  • Simek Valéria (költő) harmadik verseskötete.
  • Varga Ferenc: Visszaemlékezéseim.
  • Varga Ferenc 2010: Bakonycsernye 1848-2009.

További információk

Commons:Category:Bakonycsernye
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonycsernye témájú médiaállományokat.

Read other articles:

Putih uban

Putih Uban Aktor Donald Sutherland berambut putihCommon connotationsUsia tua, Platina     Koordinat warnaTriplet hex#E5E4E2sRGBB    (r, g, b)(229, 228, 226)CMYKH   (c, m, y, k)(0, 0, 1, 10)HSV       (h, s, v)(40°, 1%, 90%)SumberDaftar Istilah Warna[1]ColorHexa[2]B: Dinormalkan ke [0–255] (bita)H: Dinormalkan ke [0–100] (ratusan) Putih uban (bahasa Inggris: Platinum, Greyish white) adalah suatu corak warna putih yang men...

 

Magnifica presenza

Magnifica presenzaSutradaraFerzan ÖzpetekPemeranElio Germano Margherita Buy Vittoria PucciniTanggal rilis 2012 (2012) Durasi105 menitNegaraBahasaBahasa Italia Magnifica presenza adalah film drama Italia tahun 2012. Film ini disutradarai oleh Ferzan Özpetek. Cast Andrea Bosca - Luca Veroli Margherita Buy - Lea Marni Loredana Cannata - Casting Giuseppe Fiorello - Filippo Verni Elio Germano - Pietro Pontechievello Paola Minaccioni - Maria Ambrogio Maestri - Ambrogio Dardini Anna Proclemer...

 

Lana Del Rey

Lana Del ReyDel Rey pada tahun 2019LahirElizabeth Woolridge Grant21 Juni 1985 (umur 38)[1]Kota New York, Amerika SerikatTempat tinggalLos Angeles, California, A.S.AlmamaterFordham UniversityPekerjaan Penyanyi penulis lagu Kota asalLake Placid, New York, A.S.Karier musikNama lain May Jailer Lizzy Grant Lana Rey Del Mar Sparkle Jump Rope Queen Lana Del Ray Genre Pop baroque pop dream pop grunge[2] shoegaze trip hop indie pop rock Instrumen Vokal gitar Tahun aktif2005...

Marie Kondo

Marie KondoKondo pada 2016Nama asal近藤 麻理恵LahirTemplat:9 Oktober 1984TokyoTempat tinggalLos Angeles, California, ASKebangsaanJepangAlmamaterUniversitas Kristen Putri TokyoPekerjaanKonsultan tata ruangpenulisTahun aktif1997–sekarangDikenal atasBuku-buku tata ruang dan metode KonMariKarya terkenalThe Life-Changing Magic of Tidying UpSuami/istriTakumi Kawahara ​(m. 2012)​Anak2Situs webkonmari.com Marie Kondo (近藤 麻理恵code: ja is deprecat...

 

Baldwin Wake Walker

Sir Baldwin Wake WalkerWalker in Turkish service, 1840.Born6 January 1802Port-e-Vullen, near Ramsey, Isle of ManDied12 February 1876 (1876-02-13) (aged 74)Diss, NorfolkAllegiance United KingdomService/branch Royal NavyYears of service1812 to 1876RankRoyal Navy AdmiralCommands heldHMS Vanguard 1836–1838HMS Queen 1845–1846HMS Constance 1846–1847Cape of Good Hope Station 1861–1865Nore Command 1866–1869Battles/warsMorea expedition, 1828Bombardment of Acre, 1840AwardsKCBO...

 

Roda pendaratan

Artikel atau sebagian dari artikel ini mungkin diterjemahkan dari landing gear di en.wikipedia.org. Isinya masih belum akurat, karena bagian yang diterjemahkan masih perlu diperhalus dan disempurnakan. Jika Anda menguasai bahasa aslinya, harap pertimbangkan untuk menelusuri referensinya dan menyempurnakan terjemahan ini. Anda juga dapat ikut bergotong royong pada ProyekWiki Perbaikan Terjemahan. (Pesan ini dapat dihapus jika terjemahan dirasa sudah cukup tepat. Lihat pula: panduan penerjemaha...

Notre Dame Preparatory School (Fitchburg, Massachusetts)

Notre Dame Preparatory School was a small coeducational, private Catholic school established in 1952 by the Brothers of the Sacred Heart.[1] It was located one hour from Boston. The population of the school averaged 32–42 students. It was a small sized boarding and day school. The school was primarily known for its basketball program which has developed college and professional players as well as a private college prep school. Notable alumni Shawn James Steven Adams (1993–) center...

 

2016年美國總統選舉

2016年美國總統選舉 ← 2012 2016年11月8日 2020 → 538個選舉人團席位獲勝需270票民意調查投票率55.7%[1][2] ▲ 0.8 %   获提名人 唐納·川普 希拉莉·克林頓 政党 共和黨 民主党 家鄉州 紐約州 紐約州 竞选搭档 迈克·彭斯 蒂姆·凱恩 选举人票 304[3][4][註 1] 227[5] 胜出州/省 30 + 緬-2 20 + DC 民選得票 62,984,828[6] 65,853,514[6]...

 

Long Bay-Okura Marine Reserve

This article relies largely or entirely on a single source. Relevant discussion may be found on the talk page. Please help improve this article by introducing citations to additional sources.Find sources: Long Bay-Okura Marine Reserve – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (March 2022) Long Bay-Okura Marine ReserveLooking south over Long BayLocationNew ZealandNearest cityAucklandCoordinates36°40′24″S 174°45′04″E / ...

أناتولي مارتشينكو

أناتولي مارتشينكو (بالروسية: Анато́лий Ти́хонович Ма́рченко)‏  معلومات شخصية الميلاد 23 يناير 1938 [1]  بارابينسك  الوفاة 8 ديسمبر 1986 (48 سنة) [1]  تشيستوبول  مواطنة الاتحاد السوفيتي  الحياة العملية المهنة كاتب[1]،  وناشط حقوقي،  وكاتب مذكرات[1]...

 

Torksey

Village in Lincolnshire, England Human settlement in EnglandTorkseyTorksey Lock slipwayTorkseyLocation within LincolnshirePopulation875 (2011 census)OS grid referenceSK837786• London130 mi (210 km) SDistrictWest LindseyShire countyLincolnshireRegionEast MidlandsCountryEnglandSovereign stateUnited KingdomPost townLINCOLNPostcode districtLN1PoliceLincolnshireFireLincolnshireAmbulanceEast Midlands UK ParliamentGainsborough List of places ...

 

Spire (Atlanta)

This article includes a list of references, related reading, or external links, but its sources remain unclear because it lacks inline citations. Please help improve this article by introducing more precise citations. (January 2020) (Learn how and when to remove this message) Residential in Atlanta, GeorgiaSpireSpireLocation in Midtown AtlantaGeneral informationTypeResidentialLocation860 Peachtree Street NE, Atlanta, GeorgiaCoordinates33°46′42″N 84°23′05″W / 33.7782...

LGBT rights in Bangladesh

LGBT rights in BangladeshBangladeshStatusIllegal since 1862 under Section 377 of the Bangladeshi Penal Code[1]PenaltyImprisonment for same-sex sexual activity.[2]Gender identityThird gender recognized;[3][4] transgender persons permitted to officially register their identity as this gender[5][6]Discrimination protectionsNoFamily rightsRecognition of relationshipsNoAdoptionNo Lesbian, gay, bisexual, and transgender (LGBT) people in Bangladesh fa...

 

Freedom suit

Enslaved persons' lawsuits for freedom This article is about the historic lawsuits in the United States. For one-piece snowsuits, see Ski suit § One-piece ski suits. An animation showing when United States territories and states forbade or allowed slavery, 1789–1861 Part of a series onForced labour and slavery Contemporary Child labour Child soldiers Conscription Debt Forced marriage Bride buying Child marriage Wife selling Forced prostitution Human trafficking Peonage Penal labour Co...

 

Malcolm O'Kelly

Rugby playerMalcolm O'KellyO'Kelly signing autographs at the RDS, November 2009Birth nameMalcolm O'KellyDate of birth (1974-07-19) 19 July 1974 (age 49)Place of birthChelmsford, Essex, EnglandHeight2.03 m (6 ft 8 in)Weight119 kg (18 st 10 lb; 262 lb)[1]SchoolTempleogue CollegeUniversityTrinity CollegeRugby union careerPosition(s) LockAmateur team(s)Years Team Apps (Points)  St Mary's College ()Senior careerYears Team Apps (Points)1995–19...

EyeTap

EyeTap EyeTap — это устройство в форме очков, которое позволяет перехватывать поступающее в глаз изображение, и, обработав его через компьютер, пропускать дальше в глаз. Главные особенности EyeTap — запись видео «из глаз» и возможность наложения компьютерной графики на ори...

 

Age of Empires III: The Asian Dynasties

Age of Empires III: The Asian Dynasties Información generalDesarrollador Ensemble Studios y Big Huge GamesDistribuidor MicrosoftDiseñador Bruce ShelleyDatos del juegoGénero Estrategia en tiempo realModos de juego Monojugador y Multijugador (hasta 8 jugadores)Clasificaciones ESRBPEGIDatos del softwarePlataformas Windows XP-Vista - Mac OS XDatos del hardwareFormato 1 CDDispositivos de entrada teclado DesarrolloLanzamiento 23 de octubre de 2007.[1]​Age of Empires Age of Empires III: The...

 

Ash Road

1965 novel by Ivan Southall Ash Road First editionAuthorIvan SouthallIllustratorClem SealeLanguageEnglishGenrechildren's fictionPublisherAngus and RobertsonPublication date1965Publication placeAustraliaMedia typePrintPages154pp Ash Road (1965) is a novel for children by Australian author Ivan Southall. It won the Children's Book of the Year Award: Older Readers in 1966.[1] Plot outline Three fifteen-year-old boys are for the first time allowed to go on a holiday together without ...

Blue Tower Hotel

Blue Tower Hotel in Damascus Blue Tower Hotel (Arabic: فُنْدُق بِلُو تَاوْر, romanized: Funduq Bilū Tāwr) is a four-star hotel located on Hamra Street, Damascus, Syria. It has 59 rooms, one restaurant, one café and one bar. The hotel was opened in late 2007.[1][2] References ^ bluetowerhotel ^ hotel-board vteDamascusHistoric andother landmarks Al-Azem Palace Khan As'ad Pasha Straight Street Mausoleum of Saladin Umayyad Mosque Citadel of Damascus Grand...

 

Czerweny Electrónica

Argentinian Sinclair computer clones Czerweny ElectrónicaIndustryHome ComputerFounded1985 (1985)Defunct1986 (1986)HeadquartersParaná, ArgentinaOwnersTadeo Czerweny S.A. Tadeo Czerweny S.A.[1][2][3] is an Argentinian manufacturer of transformers and other high-power electrical equipment founded by Tadeo Czerweny in 1958.[2] In 1985 they entered microcomputer field as Czerweny Electrónica, by marketing three rebranded Timex Sinclair models assembled ...