PROFILPELAJAR.COM

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szinkópa (egyértelműsítő lap).

A szinkópa (< latin syncopa) vagy szinkopé (< ógörög συγκοπή szünkopé ’felaprítás’) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Olyan hangváltozást nevez meg, amely folytán szegmens esik ki szó belsejéből. Szó lehet beszédhangról vagy beszédhangok csoportjáról.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]^[7]^[8]^[9]

A nyelvtörténetben

A szinkópa egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekkel megmagyarázható a szó jelenlegi alakja, annak a szónak az alakjához viszonyítva, amelyikből származik. Származhat az adott nyelv alapnyelvéből vagy lehet jövevényszó, amely az átvevő nyelvben fejlődött tovább.

A magyar nyelvben példája az ilyen jellegű szinkópának az, amely az ún. kétnyíltszótagos tendencia révén történt az ősmagyar korban. Ha egy szóban két vagy több nyílt szótag követte egymást, akkor a második vagy a harmadik ilyen szótagból kieshetett a magánhangzó, pl. *várojon^[10] > várjon.^[11] Ez a tendencia nyilvánult meg a régi szláv eredetű jövevényszavak beillesztése során is, pl. malina > málna, palica > pálca.^[12]

Egyes szavakban a vulgáris latinban a klasszikus latinnal szemben történt egyik szinkópa átment az újlatin nyelvekbe, pl. klasszikus latin calidus > vulgáris latin caldus > olasz caldo, román cald, francia chaud.^[4]^[7]

A mai nyelvben

Nyelvtől függően idézhetnek elő szinkópát különböző tényezők. Egyes nyelvek sztenderd változatában morfofonológiai jellegű szinkópák, például szótőben beszédhang jelenléte és kiesése közötti váltakozások létezhetnek a beszélt nyelvben, amelyeket az írott nyelv is jelez.

Ilyen a magyarban az olyan, amely a kétnyíltszótagos tendenciát követően történik. Például a bokor + -ot rag előbb a bokorot alakot eredményezte, amelyből utólag bokrot lett.^[12] Ez a sztenderdben előírt szinkópa. Olyan is van, amelyet a sztenderd elfogad szinkópa nélküli változata mellett. (pl. leány → lány), és olyan is, amely csak a fesztelen nyelvi regiszterhez tartozik (pl. mondtam → montam, becsületszó → becsszó).^[3] Nem sztenderd szinkópa lehet regionális jellegű is, pl. az [l] szinkópája olyan szóban, mint tanulta → tanúta.^[13]

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb) sztenderd jelenség az [a] magánhangzó jelenlétének váltakozása kiesésével. Ez különbözteti meg például olyan hímnevű főnevek egyes szám birtokos esetét a többes szám birtokos esetétől, amelyeknek egyes szám alanyesetű alakjában is megvan az [a], pl. (szerbül) borac ’harcos’ ~ borca ’a harcos vkije/vmije’ ~ boraca ’a harcosok vkije/vmije’.^[14] Fesztelen regiszteri szinkópa példája ezekben a nyelvekben držite → drž’te „tartsatok, tartsátok”.^[9]

Olyan nyelvekben, amelyek helyesírásában az a hagyományörzés elve a mérvadó, vannak szinkópák a beszélt nyelvben ellentétben az írottal.

A franciában, például, az [ə] gyakran kiesik szinkópa vagy apokopé révén (az utóbbi szó végén történik), de csak a beszélt nyelvben. A sztenderd franciában ez a szinkópa olykor kötelező, például szó második szótagjában, ha ez nyílt, mint az acheter [aʃˈte] ’vásárolni’ szóban, de Dél-Franciaországban kiejtik: Elle m’a dit qu’elle viendrait le lendemain à sept heures [ɛləmadikɛləvjɛndʁeləlandəmɛŋasɛtœʁə] ’(A nő) azt mondta, hogy el fog jönni másnap hét órakor’. Minél távolabb van a nyelvhasználat a választékos nyelvi regisztertől, annál gyakoribb ez a szinkópa, ami Észak-Franciaországra érvényes, pl. Il est debout devant la petite fenêtre [iledbudvɑ̃laptitfnɛtʁ] ’(A férfi) a kisablak előtt áll’.^[15]

Az angol nyelvben is van ehhez hasonló szinkópa. Például a brit angolban vannak olyan sztenderd szavak, amelyeket szinkópa különböztet meg az amerikai ugyancsak sztenderd változatuktól: secretary [ˈsekrɪtri] (brit) ~ [ˈsekrɪteri] (amerikai) ’titkár(nő)’.^[6] Olyan szavak is vannak a két nyelvváltozatban, amelyeket a szinkópa helye különböztet meg a hangsúly helyével együtt: laboratory – [labˈorətrɪ] (brit) ~ laboratory [ˈlabrətorɪ] (amerikai) ’laboratórium’.^[5]

Szinkópa különböztethet meg sztenderd szóváltozatot nem sztenderdtől, vagy fordítva, nem sztenderdet sztenderdtől. A nem sztenderd változat lehet nyelvjárási vagy nyelvi regiszter szerinti. Ilyen a franciában az [ə] szinkópája a sztenderdben ellentétben a dél-francia változattal, valamint e magánhangzó kiejtése a sztenderdben ellentétben a nem sztenderd nyelvi regiszterekben (lásd fentebb).

Hasonló jelenségek vannak a román nyelvben is. Például a domnule! ’uram!’ megszólító esetű alakot írja elő a sztenderd, de a fesztelen regiszterben dom’le!-nak hangzik. Ugyanakkor a nyelvjárási perină ’párna’ szó sztenderd változata elhagyja az i-it: pernă.^[8]

A szinkópa lehet egyéni is. A franciában az [ə] kiejtése vagy szinkópája nagyban függ a beszélők szokásaitól is.^[15] Azonban a szinkópát okozhatja a szabályok nem ismerése vagy szándékos megszegése is, pl. amikor a magyarban egyesek beszédében a motor szó többes száma motrok.^[16]

A szinkópa a detrakció típusú metaplazmusok csoportjába tartozó hangalakzat is, amely költőknek megengedett eltérésként a szterderdtől jelenik meg, például azzal a céllal, hogy meglegyen a verssorban a szótagok szükséges száma. Példa: Azzal vagdalkoznak némely / Nem t’om milyen emberek, [...] (Petőfi Sándor: Okatootáia) – sztenderd tudom → fesztelen regiszteri t’om.^[3]

Szinkópa érintette szegmensek

Leggyakoribb a hangsúlytalan magánhangzó szinkópája:

(magyarul) uruszág (ősmagyar) > ország;^[12]
(franciául) dangereux [dɑ̃ʒʁø] ’veszélyes’;^[15]
(románul) a culca ’fektetni’, a se culca ’lefeküdni’ < latin collocare;^[8]
(angolul) secretary [ˈsekrɪtri] ’titkár(nő);^[6]
(szerbül) bubanj ’dob’ ~ bubnja ’dob vmije’, bubnjevi ’dobok’;^[14]

Ritkább a mássalhangzó-szinkópa, például a magyarban, egyes rendhagyó igék esetében: eszünk ~ ehet (a szótővégi sz kiesése).^[17]

Beszédhangok csoportja is kieshet:

(magyarul) nem tudom ~ nem t’om (két szótaghoz tartozó hangok);^[3]
(franciául) parole ’szó, beszéd’ < latin parabola (két szótaghoz tartozó hangok);^[18]
(románul) domnule! ~ dom’le! ’uram!’ (szótag).^[8]

Jegyzetek

↑ ÉrtSz. 1959–1962, szinkópa szócikk.
↑ Tótfalusi 2008, szinkópa szócikk.
↑ ^a ^b ^c ^d Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.
↑ ^a ^b Dubois 2002, 464. o.
↑ ^a ^b Bussmann 1998, 1162. o.
↑ ^a ^b ^c Crystal 2008, 469. o.
↑ ^a ^b Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.
↑ ^a ^b ^c ^d Constantinescu-Dobridor 1998, sincopă szócikk.
↑ ^a ^b Latran 2005, sinkopa szócikk.
↑ A csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez.
↑ Horvát 2006, 227. o.
↑ ^a ^b ^c A. Jászó 2007, 51. o.
↑ Király 2007, 654. o.
↑ ^a ^b Klajn 2005, 38. o.
↑ ^a ^b ^c Kalmbach 2013, § 6.8.–6.10.
↑ Kálmán – Trón 2007, 111. o.
↑ Bokor 2007, 261. o.
↑ Dubois 2002, 84. o.

Források

A. Jászó Anna. Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 11–72. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
Bokor József. Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 254–292. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics Archiválva 2018. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 18.)
Horvát László. 12. fejezet – Az ómagyar kor. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0. 226–237. o. (Hozzáférés: 2023. június 18.)
Kálmán László – Trón Viktor. Bevezetés a nyelvtudományba Archiválva 2023. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, ISBN 978-963-7094-65-1 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(franciául) Kalmbach, Jean-Michel. Phonétique et prononciation du français pour apprenants finnophones (Francia hangtan és kiejtés finn ajkú hallgatóknak). 1.1.9. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. ISBN 978-951-39-4424-7 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
Király Lajos. A mai magyar nyelvjárások. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 641–686. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
(szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. június 18.)
(horvátul) Ladan, Tomislav (szerk.) Hrvatski obiteljski leksikon (Horvád családi lexikon). Zágráb : Leksikografski zavod Miroslav Krleža és EPH. 2005. ISBN 953-6748-16-9; az interneten: enciklopedija.lzmk.hr (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
Szathmári István (főszerk.). Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 18.)
Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár. Digitális tankönyvtár. Letölthető PDF (Hozzáférés: 2023. június 18.)

Kapcsolódó szócikkek

Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ÉrtSz. 1959–1962, szinkópa szócikk.

[2] Tótfalusi 2008, szinkópa szócikk.

[szathmari-3] Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.

[dubois_464-4] Dubois 2002, 464. o.

[bussmann_1162-5] Bussmann 1998, 1162. o.

[crystal_469-6] Crystal 2008, 469. o.

[bidu_453-7] Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.

[dobridor-8] Constantinescu-Dobridor 1998, sincopă szócikk.

[latran-9] Latran 2005, sinkopa szócikk.

[10] A csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez.

[11] Horvát 2006, 227. o.

[jaszo_51-12] A. Jászó 2007, 51. o.

[13] Király 2007, 654. o.

[klajn_38-14] Klajn 2005, 38. o.

[kalmbach-15] Kalmbach 2013, § 6.8.–6.10.

[16] Kálmán – Trón 2007, 111. o.

[17] Bokor 2007, 261. o.

[18] Dubois 2002, 84. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

PROFILPELAJAR.COM

Szinkópa (nyelvészet)

A nyelvtörténetben

A mai nyelvben

Szinkópa érintette szegmensek

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

Read other articles:

Motherfucker

Electro Velvet

List of life zones by region

Bridge

The Long Way Home (film 2015)

Balika Vadhu

Cambria, Minnesota

Underdog (Alicia Keys song)

Dilution (equation)

Busana tradisional Dayak Kenyah

Shenzhen

List of universities in Singapore

コルク

Alexander M. Laskaris

Human leg

Suhur

Le Corsaire (ballet)

圣巴巴拉-杜蒙蒂韦尔迪

1970 Michigan Wolverines football team

محشي باذنجان