Szentkereszt (szlovákulSvätý Kríž) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Cinszentkereszt (Cynovište), Csermnószentkereszt (Čermno), Királyszentkereszt (Kráľovany vagy Kráľovsky Stránany), Motkószentkereszt (Motkovište) és Sztranyánszentkereszt (Straňany) egyesülésével jött létre.
Cinszentkereszt birtokosa a Czinege, később az Okolicsányi család volt. 1784-ben 14 házát 112-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Ozin, és Motko Sz. Kereszt, Czinovistye. Liptó Várm. földes Urai Okolicsányi, és több Uraságok; lakosaik katolikusok, és másfélék is; fekszenek egymáshoz közel; határjai meglehetősek.”[2]
1277-ben IV. László király a túróci Nádasérrel cserélte el, mert határában aranyat találtak. Ekkor említi először oklevél „Chermele” alakban. 1281-ben mégis az Okolicsányiak birtoka lett. A későbbiek során 1293-ban „Chermona”, 1352-ben „Cherumna”, 1360-ban „Chrmna”, illetve „Sancta Crux”, 1396-ban „Kerestur”, 1466-ban „Csrmno”, 1498-ban „Zenthkezt” néven említik az írott források. 1784-ben 10 házában 79-en laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERMNO. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Ura Okolitsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Motkó Szent Kereszt mellett, ’s ennek filiája.”[2]
1828-ban 9 házában 66 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csermno, tót falu, Liptó vármegyében, 35 kath., 31 evang. lak. F. u. Okolicsányi. Ut. post. Berthelen-falva.”[3]
Motkószentkereszt a névadó Motkó család birtoka volt. 1784-ben 24 házát 199-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: (lásd Cinszentkeresztnél).
1828-ban már Királyszentkereszt része.
Sztranyánszentkereszt
Sztranyánszentkeresztet 1535-től említik, területén rezet bányásztak. A Palugyai, Allaman és más családok birtoka volt. 1784-ben 13 házát 108-an lakták
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Stránya Sz. Kereszt. Liptó Várm. földes Urai Palugyai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája; határbéli földgye középszerű.”[2]
1828-ban már Királyszentkereszt része.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztranyan, tót falu, Liptó vmegyében, 14 kath., 116 evang. lak. Rézbányája van. F. u. többen.”[3]
Evangélikus temploma Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye. 1974 és 1982 között szállították ide Nagypalugyáról(Paludza), melyet a Szentmáriai-víztározó építésekor vízzel árasztottak el. Eredetileg 1693-ban épült és a vármegye egyik artikuláris temploma volt. A kereszt alaprajzú templom 6000 személy befogadására alkalmas. Fából készült oltára 1693-ból származik. Eredeti 18. századi harangjait az első világháború idején rekvirálták, a jelenlegiek 1922-ből és 1924-ből származnak.
.jpg)
