Sivatagi róka

Sivatagi róka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nemzetség: Rókák (Vulpini)
Nem: Róka (Vulpes)
Faj: V. zerda
Tudományos név
Vulpes zerda
(Zimmermann, 1780)
Szinonimák
  • Canis cerdo Gmelin, 1788
  • Canis fennecus Lesson, 1827
  • Fennecus arabicus Desmarest, 1804
  • Fennecus zerda (Zimmermann, 1780)
  • Fennecus brucei Desmarest, 1820
  • Megalotis cerda Illiger, 1811
  • Viverra aurita F. A. A. Meyer, 1793
  • Vulpes denhamii Boitard, 1842
  • Vulpes saarensis Skjoldebrand, 1777
  • Vulpes zaarensis J. E. Gray, 1843
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sivatagi róka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi róka témájú médiaállományokat és Sivatagi róka témájú kategóriát.

A sivatagi róka (Vulpes zerda) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

A rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.

Előfordulása

Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él.

Leírása

Testtömege 0,7-1,6 kilogramm, testhossza 24–41 centiméter,[1] farka 18–31 centiméter hosszú és fekete végű. Marmagassága alig éri el a 20 centimétert.[2] A nagy fülei 10-15 centiméteresek; ezek a talaj alatt mozgó zsákmány észrevételére hasznosak;[3] viszont ha kénytelen nappal is előjönni, akkor a fülei a nagy felületük miatt hőleadásra szolgálnak.[3][4][5]

A bundája gyakran krémszínű és bolyhos, mely nappal védi az erős napsütéstől, míg éjszaka melegen tartja.[2] Az összes rókafaj közül a sivatagi rókának van a legnagyobb füle a testéhez képest;[2] mivel igen sok ér van a vékony füleiben, kiváló hőleadó rendszerként működik.[6] A róka talpán vastag bunda van, így a forró homok nem égeti meg a talpát, és tompítja a lépései zaját.[2] Orrán és a szemöldök tájékon hosszú szőrű bajusza van.

A többi rókafélétől eltérően a sivatagi rókának nincs szagmirigye („ibolyamirigy”) a farka tövében, továbbá csak 32 kromoszómával rendelkezik (a rókafajok esetén ez a szám 35-39). A sivatagi róka csapatokban él, ami szintén eltér a rókafélék életmódjától.[7]

Életmódja

Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. A forró sivatagok lakója, olyan területeké, ahol némi száraz növényzet még megtalálható. Bár ragadozóként elsősorban gerinctelenekre, főleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadászik, a táplálékának jelentős részét, közel 40-50%-át termések, levelek és gyökerek teszik ki, amelyekből fedezni tudja a napi vízszükségletét. Éjszakai vadász, főleg napnyugta és napkelte között mozog a szabadban, a nappali forróságot a maga által ásott üregekben pihenve vészeli át. A zsákmányát a talajból kiásva vagy hatalmas ugrásokkal szerzi meg. Mindkét esetben előzőleg a felderítéshez hatalmas füleit használja, és a fejét elforgatva méri be a cél pontos helyét.

Az üreg mérete a 120 m²-t is elérheti, és 10-15 bejárattal rendelkezhet. Ennek oka, hogy az üregben nem egyetlen rókacsalád él, hanem egy egész kolónia, vagyis sokszor több generáció él együtt. Az üreget a homokdűnék között, kemény homokból ássa ki, így azokban a szél kevés kárt tud tenni és nem omlik be könnyen.

Ha a kolónia kölykökkel gyarapodik, egy idő után a terület élelmiszerforrásai kimerülnek. Ilyenkor az egész kolónia felkerekedik és új lakóhelyet keres magának. Újabb idő elteltével visszaköltöznek a korábban használt üregekbe.

Szaporodása

Akár 10 egyedből is álló családokban élnek, amelyeket a kizárólagosan szaporodó alfa-párok vezetnek. Változatos, néha furcsának tűnő hangon kommunikálnak egymással. Időnként több család is összeállhat, bonyolult üregrendszerek készítve. Azonban – hasonlóan a többi rókához – egyedül vadásznak. A párzási időszak télen kezdődik, a vemhesség 50-53 napig tart. Nem túl szapora állatok, az alom általában csak 2-4 kölyökből áll. A mindössze 50 grammos újszülötteknek 2 hét múlva nyílik ki a szemük. Hosszabb ideig szopnak, mint más rókák, kb. 3 hónapos korukig. Ivaréretté 6-9 hónaposan válnak. A természetben 10, állatkertekben 12 évig élnek.

Érdekességek

Antoine de Saint-Exupéry világhírű remekművében, A kis hercegben szereplő Rókát, a kis herceg legjobb barátját tulajdonképpen nem az európai vörös róka, hanem valószínűleg a sivatagi róka ihlette. 1935 végén Saint-Exupéry egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott apró termetű sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, amiben azt mondja, nagyon szereti ezt a kisállatot. A regényben a kis herceg panaszkodik is a pilótának, hogy a rajzain a rókának túl hosszúak a fülei.

Erwin Rommelnek, a második világháborús német Afrika Korps parancsnokának beceneve „Sivatagi Róka” volt.[8]

Állatkertekben

Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban[9],a Debreceni Állatkertben[10] és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tartanak sivatagi rókákat.

Képek

Jegyzetek

  1. Small Mammals: Fennec Fox. Smithsonian National Zoological Park. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  2. a b c d Nobleman, Marc Tyler. Foxes. Benchmark Books (NY), 35–36. o. (2007). ISBN 978-0-7614-2237-2. Hozzáférés ideje: 2009. december 19. 
  3. a b Fennec Fox. Seaworld.org. [2010. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 19.)
  4. Roots, Clive. Nocturnal Animals. Greenwood Press, 162–163. o. (2006). ISBN 978-0-313-33546-4 
  5. Burnie D and Wilson DE (Eds.), Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife. DK Adult (2005), ISBN 0789477645
  6. Rogers, Leslie J.. Spirit of the Wild Dog: The World of Wolves, Coyotes, Foxes, Jackals and Dingoes. Allen & Unwin, 46–47. o. (2003). ISBN 978-1-86508-673-6. Hozzáférés ideje: 2009. december 19. 
  7. rokabaratklub.hu
  8. https://ujszo.com/panorama/70-eve-halt-meg-a-sivatagi-roka-erwin-rommel
  9. A kis herceg rókája Nyíregyházán Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szon.hu, 2016. augusztus 17.
  10. Már a gondozókkal is megbarátkoztak a Debreceni Állatkert új jövevényei Archiválva 2017. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Haon.hu, 2017. május 5.

További információk