Alapítása a longobárdok uralkodásának idejére vezethető vissza, amikor még Guarasciarana név alatt ismerték. 971-ben a beneventói püspök, majd 1225-ben a monteverginei apátság tulajdonába került. 1634-ben egy földrengés során súlyos károkat szenvedett. 1660-ban lakosságának nagy része a pestisnek esett áldozatául. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
a 19. századi San Nicola-templom
a Santi Stefano e Maria Santissima in Squillani-templom
a középkori őrtorony
a 17. században épült Palazzo dei Principi
a San Leonardo-templom
a 18. századi freskókkal díszített Cappella della Confraternita del Rosario