Robert Nivelle

Robert Nivelle
Született1856. október 15.[1][2][3][4][5]
rue de la Barrière[1]
Meghalt1924. március 22. (67 évesen)[6]
rue de la Tour[7]
SírhelyVault of Governors
Állampolgárságafrancia
Rendfokozatahadosztálytábornok
Csatái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Croix de guerre
  • Croix de guerre 1914–1918
  • Grand Cross of the Order of the Bath
  • Victory Medal
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Hadiérem
  • Médaille commémorative de la guerre 1914–1918
  • Belga Lipót-rend fősávja
  • Croix de guerre 1914–1918 (Belgium)
  • Distinguished Service Medal
  • Distinguished Service Order
  • Knight Grand Cross of the Military Order of Savoy
  • Gold Medal of Military Valour
  • Cross of St. George 4th class
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Knight Grand Cross of the Order of the White Eagle
  • Order of Michael the Brave, 2nd class
  • Order of the Sacred Treasure, 5th Class
  • Commander of the Order of the Dragon of Annam
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend lovagja
IskoláiÉcole polytechnique

Robert Nivelle aláírása
Robert Nivelle aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Nivelle témájú médiaállományokat.

Robert Georges Nivelle (Tulle, 1856. október 15.Párizs, 1924. március 22.) francia tábornok, a francia erők főparancsnoka (1916-17).

Pályafutása

Francia apától és angol anyától született a Franciaország közepén fekvő Tulle városkában. Elvégezte a Tiszti Akadémiát (École Polytechnique) és 1878-ban belépett a hadseregbe, ahol alhadnagyi rangot kapott. A francia gyarmati hadsereg tüzértisztjeként szolgált Vietnámban, Algériában és Kínában. 1913-ban ezredessé lépett elő, és saját alakulatot kapott. Ebben a rangban vett részt a Marne-i csatában, melynek sikeres megvívása után tábornokká léptették elő.

Francia főparancsnokként

1916. december 3-án a Verduni csata kudarcaiba belebukó Joseph Joffre helyébe lépett és átvette a francia hadsereg irányítását.

Nivelle az agresszív támadó, nagy mennyiségű hadianyagot és katonát igénylő taktika híve volt. A gyalogsági rohamot megelőzően órákig tartó zárótűzzel vetette ostrom alá az ellenséges lövészárkokat, majd ezután mindent elsöprő rohammal próbálta meg leküzdeni az ellenállást. Nivelle e taktika alapján tervezte az 1917 tavaszán az antant támadását a nyugati fronton. Elképzelése szerint ezzel sikerült volna a két éve tartó patthelyzetet feloldani. Az Arras és Reims közötti frontszakaszon a franciák indítottak támadást, míg a brit hadsereg Flandriában lépett akcióba, hogy a németek ne vonhassanak el csapatokat az arcvonalról.

Nivelle óriási hibát követett el, amikor egy londoni fogadáson újságíróknak is beszámolt támadásának terveiről. A tervek kémek útján a nyugati német parancsnokság asztalára jutottak, akik így felkészülten várták a támadást és könnyedén hárították azt. A hatalmas méretű hadművelet 350 000 fős veszteséggel járt francia oldalon, miközben csak minimális területet sikerült felszabadítani a német megszállás alól. A támadás látványos sikertelensége mélyen áthatotta a francia hadsereget, amelyben a felbomlás jelei kezdtek mutatkozni. A frontkatonák ágyútölteléknek érezték magukat és „vérszívónak” nevezték Nivelle-t. A francia hadseregben lázadás tört ki. 1917 áprilisában a katonák ezrével mentek át a frontvonalon, és adták meg magukat a császári csapatoknak. Nivelle kivégzésekkel próbálta meg elejét venni a haderő felbomlásának.

Bukása után

1917. május 15-én Nivelle-t leváltották a francia csapatok éléről és helyére Henri Philippe Pétain-t állították. 1917 decemberében Észak-Afrikába küldték, ahol maradék szolgálati idejét töltötte. 1921-ben, alig egy évvel halála előtt vonult nyugállományba. A párizsi Invalidusok dómjába temették.

Jegyzetek

  1. a b Departmental archives of Corrèze
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. [LH//1993/18 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. párizsi városháza: Vital records of Paris
  7. párizsi városháza: Vital records of Paris