A tájvédelmi körzet egyik legismertebb része a szegedi Fehér-tó. A táj természeti értékeire, páratlan madárvilágára Beretzk Péter szegedi orvos hívta fel a figyelmet. Kutatásainak eredményeként 1939-ben védetté nyilvánították a szegedi Fehér-tó vízjárta 350 holdas szikes pusztáját. Ebben az időben kezdték meg a ma is létező halastórendszer kiépítését.
A terület másik nagyobb tava, a Csaj-tó szintén jelentős madár élőhely. A tó 1964 óta halgazdaság. Harmadik tava a Fertő avagy Sándorfalvi-tó.
Két fő része van, az északi és a déli, melyeket egy keskeny folyómenti sáv kapcsol össze. A körzethez tartozik a Tisza és egyik holtága, az Atkai-holtág által közrefogott Atka-sziget is.
A szegedi Fehér-tóMagyarország egyik legrégebbi védett területe. A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a 19. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. Az egykori szikes tó halastórendszerré történő átalakítása a harmincas években kezdődött meg. Ezzel egy időben kezdte meg itt Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait. Javaslata alapján 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget, majd 1939-ben az országos jelentőségű védett területek közé emelték. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon. Szatymaz temetődombjának közelében áll a Tisza-völgyi bemutatóház, ahol kiállítás mutatja be a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti jellemzőit. Innen indul a Sirály-tanösvény, amely a Fehér-tó szabadon látogatható területein vezet minket végig. A tanösvény egyik állomása a Beretzk Péter kilátó, ahonnan távcsővel megfigyelhető akár a XI. tóegység közepén fekvő Korom-szigeten levő sirálytelep zsibongó élete.
A Fehér-tó madárvilága
dankasirály (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada- júniusvégéig)
A tájvédelmi körzet másik két, különösen értékes területe a Tisza menti két holtág és környezete: a Sas-ér és a Labodár. A holtágat nedves, tocsogós mocsárrétek, botoló füzesek, nyár- és fűzligetek veszik körül, lenyűgözően szép tájat formálva. A ligeterdőkben gémfélék fészkelnek telepesen: üstökösgém, vörös gém, szürke gém, kis kócsag, bakcsó költ a telepen, és visszajár a rétisas is. A Csanytelek határában található Labodári-holtág környezet is hasonló: a holtágon lebegő hínártársulás, értékes fajokkal, körötte ligeterdők, mocsárrétek.
A tájvédelmi körzet természeti értékeiről, növény- és állatvilágáról valamint kulturális vonatkozásairól kirándulás közben is tájékozódhatunk: 2014 őszétől megújult tanösvénytáblák várják a látogatókat. A táblák egy része interaktív elemekkel, játékokkal is felszerelt, és a fontosabb turisztikai célpontok közelében valamint a környező településeken találhatunk rájuk: a Fehér-tavi kilátónál, a Csaj-tónál, Ópusztaszeren és a Tisza-gáton több helyszínen, összesen 29 tábla került kihelyezésre.
A tájvédelmi körzet történelmi és kulturális szempontból kiemelkedően jelentős terület, hiszen AnonymusGestája szerint Árpád nagyfejedelem és a magyar vezérek ezen a területen tartották meg az első „országépítő tanácskozásukat”. A Gesta állítását bizonyították azok a honfoglalás kori sírok, amelyeket itt tártak fel a kutatók. Abban az időben ez a terület sűrűn lakott volt, ahogy erre a nem sokkal későbbi időkből származó pusztatemplom romjai is utalnak.
Ópusztaszer környéke arról is híres, hogy ezen a területen kezdték meg 1945-ben a földosztást. Ezekre az eseményekre is emlékezik az itt kialakított Nemzeti Történeti Emlékpark. A bejárattal szemben a honfoglalás millenniumi ünnepségei során felavatott Árpád-emlékmű látható. Az emlékpark jurtaszerű épületében került kiállításra a híres Feszty-körkép, Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című monumentális alkotása. Az emlékhelyen kialakított skanzen Dél-Alföld népi kultúrájának, társadalom- és településtörténetének egyik legteljesebb bemutatóhelye: a mesterséges tó partján a vízhez kötött ember rekvizitumait láthatjuk, míg a szabadtéri részen különböző alföldi tanyatípusokkal, az egykori tanyasi iskolákkal, postamesteri épületekkel ismerkedhetünk meg.
Források
Horváth Ferenc, Juhász Antal: Ópusztaszer építészeti emlékei (Csongrád megyei Önkormányzat, Szeged, 2000)
Tóth Attila: Ópusztaszer. Megyék Történelmi Szoborparkja (Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark Kht., 2005)
