Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A pláza modern nagyvárosi bevásárlóközpont-komplexum, amely a kiskereskedelmi üzleteken kívül étkezési és egyéb szolgáltatásokat (éttermeket, büféket stb.), valamint gyakran szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket (mozi, játékterem stb.) egyaránt kínál egy épületegyüttesben integrálva.
Az elnevezés eredete
A plaza szó spanyol eredetű, jelentése ’(fő)tér’. A spanyol szó forrása a középkorilatin PLATEA, ’széles út, tér’. Már az ókorigörögök és rómaiak korában is minden város rendelkezett egy főtérrel vagy csomóponttal (a görögöknél agóra, piactér), amely a város fontos kereskedelmi központjaként működött. A középkori Spanyolországban e szerepet a Plaza Mayor („főtér”) töltötte be, majd újkeletű kifejezésként a modern bevásárlóközpontokra kezdték el használni először az angolban, ahonnan átkerült a többi nyelvbe is. Azonos eredetű a magyarpiac szó is, amely az olasz közvetítésével (piazza) került a nyelvünkbe.
A világ bevásárlóközpontjai közül néhány kiemelt pláza [1]
Az első ilyen bevásárlóközpont az Amerikai Egyesült Államokban épült Country Club Plaza néven spanyol építészeti stíluselemekkel, és 1922-ben nyílt meg a Missouri állambeli Kansas Cityben. Az elnevezést később kiterjesztették az üzletekre és áruházakra, bevásárlókomplexumokra arra utalva, hogy egyben a kulturális élet központjai is. Jelenleg használják olyan épületekre, középületekre is, amelyek alsó szintje üzleteket, szolgáltatásokat, felsőbb szintjei pedig irodaházat vagy szállodát foglalnak magukba.
Magyarországon az első ilyen komplexum, amelyet már plázának hívtak, az 1996-ban megnyílt Duna Plaza volt Budapesten, majd egyre több épült és épül ma is a nagyvárosokban, háttérbe szorítva a hagyományos áruházakat.
A modern bevásárló központok történetének mérföldkövei, főbb fejlődési fejezetek[2]
Az 1990-es éveket megelőzően még nem létezett a magyar köznyelvben a pláza szó, inkább az üzletközpont szót használták. A Centrum és Skála áruházak dominálta korszak két legjelentősebb üzletközpontja a Budapesten a Flórián téren, illetve az Örs Vezér terénél épült fel. A Flórián üzletközpont a panelkorszak szülte óbudai panelrengeteg lakóinak kiszolgálására épült, megnyitóját 1976. június 30-án tartották, 19000 négyzetméteren 25 üzlet állt a vásárlók rendelkezésére. A rendszerváltás előtt a legnagyobb üzletközpont az 1980-ban átadott Sugár volt. Közel 30 ezer négyzetméteren 80 üzletet és 200 parkolóhelyet kínált a látogatóknak.
A rendszerváltás utáni első, immáron "amerikai" "pláza" a Gyöngyösi úti metróállomásnál megépült Duna Plaza volt. A helyszín az 1990-ben átadott metróállomás közvetlen közelében található. Mérete 37 ezer négyzetméter. Az 1996. október 14-én történt megnyitáskor még jégkorcsolya pályája is volt, ezt később megszüntették.
A Duna Plaza nem sokáig élvezhette a legújabb pláza címet. Már 1996 végén megnyitott a jóval nagyobb Pólus Center, amely a megnyitásakor 56 ezer négyzetméterével nem csak Budapest, hanem az egész kelet-európai régió legnagyobbjának számított. Az EuroParkKispesten nyitotta meg kapuit 1997. március 11-én, 25600 négyzetméteren, 68 üzlettel. 1997-ben nyitott meg a Csepel Plaza is, majd a Lurdy-ház 1998 őszén nyitott meg a Mester utca és a Hungária körgyűrű sarkán.
A Mamut 1998-ban nyitott, továbbá 2001-ben nyílt meg a Mammut II. A Westend 1999. november 12-én nyitotta meg kapuit a Nyugati téren. A beruházó TriGranit Fejlesztési Részvénytársaság volt, amelynek vezetője Demján Sándor volt. A Westend nem csupán Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, a komplexum egy Hilton szállodát és egy irodaházat is magába foglal. A Campona is 1999-ben nyitott, de a város belső részeitől igen messze. A nagy dobás ezen a helyen a Tropicarium megnyitása volt. A 2000-es évek elejétől mind a fővárosban, mind vidéken sorban nyitottak a plázák. A MOM Park bevásárlóközpontja 2001-ben nyitott, az az Örs vezér terén az Árkád 2002. március 20-án. Az Aréna Plaza 2007. november 15-én nyitott meg, az Allee 2009. november 11-én, 11 óra 11 perckor nyitott meg, még jóval a 4-es metró állomásának átadása előtt. A Corvin Plaza 2010. október 27-én nyitott meg a Corvin-Szigony projektként indult, végül Corvin Sétányra keresztelt józsefvárosi rehabilitációs program keretében. A KÖKI Terminál 2011. május 18-iki átadásáig hosszú, rögös út vezetett. Beütött a válság, a metróvégállomás átépítésénél is hibáztak, korábban már kiközölt látványterveket töröltettek, és kis híján be is csődölt az bevásárlóközpont.[3]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Plaza című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
