Plešivica (Jasztrebarszka)

Ez a szócikk a Jasztrebarszka községbeli Plešivicáról szól. Hasonló címmel lásd még: Plešivica (egyértelműsítő lap).
Plešivica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségJastrebarsko
Jogállásfalu
PolgármesterMihael Zmajlović
Irányítószám10450
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség269 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség89,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság325 m
Terület3,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 15° 34′ 01″45.800000°N 15.567000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 15° 34′ 01″45.800000°N 15.567000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Plešivica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése

Zágrábtól 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re északra fekszik.

Története

A települést még birtokként 1283-ban említik először "terra Plesiuicha" alakban abban az oklevélben, melyben az okicsi uradalmat Lipovec várával együtt birtokosai Babonics Radoszlávnak adják el. A település eredetileg valószínűleg a podgorjei várispánsághoz tartozott. Plébániáját 1334-ben említi először Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statútumában. A plébániatemplom eredetileg Prilipje területén a Hrvoj család udvarháza alatt állt. A mai templomot egy régi gótikus kápolna helyén építették fel a 18. század közepén. A falunak 1857-ben 125, 1910-ben 201 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 312 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
125 164 171 195 188 201 211 277 287 346 325 326 316 299 312

Nevezetességei

  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] a 18. század közepére épült fel. A 19. században megújították, órás harangtornya 1847-ben épült hozzá. 1864-ben építették a kórust és ekkor készült el az orgona is Ferdinand Malahov ljubljanai orgonaépítő mester műhelyében. A Szent György főoltár 1791-ben készült. Az oltárképet négy szent, valamint az Atya szobra veszi körül. A mellék kápolnában található a Lorettói Szűzanya 1760 körül készített késő barokk oltára. A fekete Madonna szobrát az 1820 körül lebontott Lorettói kápolnából hozták át ide. A szentély boltozatán Mária életének részletei és a négy evangélista alakja valószínűleg 1888-ban készültek. Különösen értékes műkincse Ivan Hrvoj és Eva Drefell 1680 körül készített epitáfja, melyen mindketten népviseletben láthatók. A szószék 1767-ből származik, a hazai pálos művészek köréhez tartozó munka.
  • Xavéri Szent Ferenc kápolnája[4] a 17. században épült még kis fakápolnaként, melyet 1680 táján fallal építettek körül és a kor szokása szerint a falak elkészültekor a fakápolnát lebontották. A mai kápolnát 1752 és 1757 között építették. A harangtornyot 1822-ben építették hozzá, majd 1847-ben az egész kápolnát megújították. Centrális épület, négyzet alakú hajóval és három, félkör alakú apszissal, amely ritka háromkaréjos alaprajzot eredményez. A szentély mellett található a sekrestye téglalap alakú bejárattal. Különlegessége a harangtorony melletti homorú homlokzat. A szentély központi tere boltozatos, a félköríves apszis félkupolával van befedve. A templomot építészeti értéke berendezése (oltárok, szószék, orgona) teszi jelentőssé. Három barokk oltára van. A kápolna a jaskai barokk építészet egyik gyöngyszeme, eredeti művészeti alkotásai máig fennmaradtak.
  • A plébánia építése a plébániatemplommal együtt kezdődött a 17. század végén. Mai formáját a 19. század első felében történt átépítés során nyerte el.
  • A falu legrégibb lakóháza a Kertalj család tulajdona. Legrégibb része még a 17. század végén épült, más részei a 19. század első felében épültek fel klasszicista stílusban a városi polgári lakóépületek mintájára.

Források

Jegyzetek