Édesapja 1956-ig katonatiszt volt, aki a harcok múltával mielőbb leszerelt, és egy kutatóintézet gazdasági vezetője lett. Édesanyja az Egészségügyi Minisztérium adminisztrátora volt. Férje Kovács Gábor producer, egy fiuk van, az 1991-ben született[3] István, szintén producer a Filmpartners cégüknél.[4] Korábbi házastársai Török Tamás építészmérnök és Füredi Gábor mérnök voltak.
Gyerekkorát Zuglóban és a belvárosban töltötte. Pályafutását érettségi után tolmácsként kezdte, miután német–spanyol idegenvezetői vizsgát tett. Már középiskolásként is szerepelt filmben, többek között mint kiemelt epizódszereplő a Szeressétek Odor Emiliát! című filmben (rendező: Sándor Pál). 1982-ben[5] került a Kálvin téri tűzfalra az az akkoriban újdonságnak számító óriásreklám, ami megmentéséért Bojár Iván András 2000-ben indított Mentsük meg Pataki Ágit! mozgalmat – Erdély Miklós műemlékké nyilvánított Fabulon-mozaikjának eredetije egy olyan fotó volt, amit egy Iparművészeti Egyetemi tanuló portrésorozat vizsgakiállításából választott ki a cég marketingese.[m 1] Pályafutásában a külső körülmények többször kényszerítették váltásra, de mindig az előző területeken elért sikereiből tudott továbblépni.[6] 2015, 2016 és 2017-ben a Forbes őt választotta a 9. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.[7]
Több civil és jótékonysági ügy aktív támogatója, részt vesz mind a Csányi Alapítvány, mind a segítséggel élők integrációját segítő Mosolyország Alapítvány munkájában.[15] A Magyar Hospice Alapítványt egy olyan film elkészítésével segítette, melyben 15 híresség vállalt szerepet a hospice ellátás támogatására.[16] Felkarolta a Nők a Pályán Egyesület népszavazási kezdeményezését a nők magasabb arányú politikai reprezentációjáért, a fővárosi művészmozik szükségessége és fontossága mellett pedig mint a Budapesti Art Mozi Egyesület elnöke emelt szót.[15]
Modellként
Két véletlennek köszönhetően került a modellkedés közelébe: egyrészt, amikor spanyol tolmácsként egy dél-amerikai csoportot kísért a Rotschild Szalonba, vette észre a tulajdonos, Rotschild Klára és küldte a kifutókra. Nem volt 170 cm, ami az akkori követelmény volt a manökeneknél, mégis folyamatosan kapta a felkéréseket.
A Fabulon Áginak is nevezett modell többek között egy, a budapesti Kálvin téri tűzfalról tekintett az arra haladókra egy nagy méretű reklámmozaikról. A mozaikhirdetést az avantgárd képzőművész, filmes és költő Erdély Miklós készítette 1982-ben és fiával jegyzi az alkotást. A téren azóta épült irodaház a tűzfalat eltakarta, így a képet – egy mozgalomnak köszönhetően – még 2000-ben műemlékké nyilvánították és megőrzésre az Országos Műemlékvédelmi Hivatal raktárában helyezték el.[m 2][26]
Öt évig dolgozott a Fabulonnál, amikor elkezdtek új arcokat behozni, de már ő sem szerződött velük. Több manökent bevontak, Fenyő János csinálta például Sütő Enikő híres Fabulon-fotóját, amin háttal, félmeztelenül látható. Teljesen helyettesíteni nem tudták, ezért mindig visszatértek hozzá. A Fabulon termékcsalád reklámarca volt.[27] Ennek köszönhette azt is, hogy Ágnesből Ágivá avanzsált és országos ismertségre tett szert[28]
„…A Fabulon miatt Ági volt a sztár, mindenki őt akarta, egyedül neki volt sztárgázsija itthon. Mindenhová fotózták a transzformátortól elkezdve a gyümölcsléig, ő reklámozott mindent. Egyrészt bomba alakja volt és nagyon jól mozgott. Nem volt magas, de a bemutatókon a Safranek Anna volt a társa, akivel ugyanolyan magasak voltak.…”
68 évesen a Helia-D új Cell Concept ránctalanító termékcsaládjának arca volt. Az elkészült reklámfilmet a Filmpartners[31] készítette.
69 évesen csatlakozott az Instagram közösségi oldalhoz, ahol rendszeresen enged bepillantást magánéletébe. A Helia-D-t és más termékeket is reklámoz ugyanitt, például a Titok új táplálékkiegészítőt. Követői száma 29,7 ezer, ami változik.[32][33]
Üzletasszonyként
Az 1980-as években öt évig még párhuzamosan modellkedett és lett fokozatosan egy három üzletet igazgató, butikláncot menedzselő üzletasszony. A Hungarotexnek dolgozott mint koreográfus. A 2000-es években is felkérték címlapfotózásra, például 2003-ban az Elle magazin.
2014-ben ő volt a magyarországi első It Woman a L’Oréal Professionnel It Looks kampányában, akinek a megjelenését, viseletét divatetalonként kezelik a médiában.[34]
Filmproducerként
A 90-es évektől már producerként vált ismertté a filmvilág és a nagyközönség előtt. Férjével, Kovács Gáborral – aki a közös cég, a Filmpartners egyik alapítója és vezetője egyben[35] – nagyban hozzájárult olyan magyar filmek sikereihez, mint például az Üvegtigris-filmek (2001, 2006, 2010). Az ő feladata megválasztani, első körben kiszűrni a forgatókönyvet, rendezőt, projektet, partnereket, majd részt vesz az anyagi háttér megalapozásában és a filmek piacra kerülésének PR felépítésében is. E mellett ingatlanfejlesztéssel is foglalkozik. 2003-ban producerként felkerült a Magyar Hírlap által összeállított ötven legsikeresebb nő listájára[36][37] és a 2007-ben megjelent könyvbe[38] is.
2011-ben a Független Producerek Szövetségének alapító ügyvezetője.[39] 2015-ben a Magyar Nemzeti Filmalap által első alkalommal meghirdetett inkubátorprogram (az első animációs, dokumentum- vagy játékfilm elkészítésére) öttagú szakmai zsűrijének egyike, akik kijelölik azt a tíz filmtervet, amelyeknek kidolgozásában mentorként is segítenek.[40]
↑A 168óra 2010-es cikkében ez a félreérthető(?) bekezdés szerepel: „Művészettörténész unokatestvérem mentette meg a hatalmas mozaikikont az enyészettől, amely az egykori modellt még „Fabulon Ágiként” ábrázolta, s a Kádár-érában került a Kálvin téri tűzfalra. Utóbb le akarták verni egy átépítéskor, de Bojár Iván András közbenjárására másként lett.” - a cikk 2015-ben archivált változata és ugyanaz a cikk új címen 2021-ben.
↑A műemlékvédelmi hivatal közreműködésével a Fabulon-mozaikot szakszerűen leszedték, darabjait számozott ládákban a hivatal raktárába szállították. Összerakásához azonban sem megfelelő helyszín, sem finanszírozó nem akadt. Erdély Dániel az M4-es metró Kálvin téri állomásáról 2014-ben készített látványterve szerint egy alkalmas végfal várostörténeti idézetként megfelelő tisztelgés lehetne édesapja, Erdély Miklós és a fotómozaik műfaja előtt egyaránt.[25]
↑Szakonyi Péter: Az ötven legsikeresebb üzletasszony (Béres Alexandra, Pataki Ági, Stahl Judit, Zoób Kati), Magyar Hírlap Könyvek, 2007, ISBN 9771788899001