Parachondrostoma arrigonis

Parachondrostoma arrigonis
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Parachondrostoma
Robalo, V. C. Almada, Levy & Doadrio, 2007
Faj: P. arrigonis
Tudományos név
Parachondrostoma arrigonis
(Steindachner, 1866)
Szinonimák
  • Chondrostoma arrigonis (Steindachner, 1866)
  • Chondrostoma toxostoma arrigonis (Steindachner, 1866)
  • Chondrostoma toxostoma turiensis (non Elvira, 1987)
  • Leuciscus arrigonis Steindachner, 1866
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parachondrostoma arrigonis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parachondrostoma arrigonis témájú kategóriát.

A Parachondrostoma arrigonis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani eltérés

Ezt a halfajt korábban a francia paduc (Parachondrostoma toxostoma) alfajának vélték. Azonban újabban önálló fajnak tekintik.

Előfordulása

A Parachondrostoma arrigonis Közép-Spanyolországban a Rio Jucar és ennek mellékfolyóiban található meg.

Megjelenése

Karcsúbb testével, nagyobb pikkelyeivel és kisebb termetével különbözik a törzsalaktól. A hal testhossza legfeljebb 25 centiméter. 46-52 pikkelye van az oldalvonala mentén.

Szaporodása

A kavicsos folyómeder közelében ívik.

Források