A palesztinok (arabul: فلاسنيون [al-Filasṭīniyyūn], héberül:פָלַסְטִינִים, a modern görögből származik: παλαιστίνη, Palaistínē; arab : فلسن, falasṭīn, [falasˈtˁiːn] vagy filasṭīn) Palesztinában élő etnonemzeti csoport,[21] melynek tagjai nyelvileg és kulturálisan az arabok közé tartoznak.[22]
Eredetileg a kifejezés a brit palesztinai mandátum teljes lakosságára vonatkozott, beleértve a zsidókat és a szamaritánusokat is. Ma a palesztinok Palesztina arab lakosságára utalnak, ideértve 1948 óta a globális diaszpórát, amely főként Európában élő menekültekből áll. Izrael arab állampolgárai izraelinek, palesztinnak vagy arabnak vallják magukat.[23]
A palesztinok nevüket az ókorifiliszteusokról kapták. Az állítások szerint az ókori egyiptomiPeleset/Purusati kifejezés a „tengeri népekre” utalt,[24] köztük különösen a filiszteusokra.[25][26] A sémi nyelvek közül az akkádPalaštu (néha Pilištu) a 7. századi Filiszteára és négy akkori városállamára utalt. A bibliai héber rokon értelmű plištim szót általában „filiszteusoknak” fordítják.
1947. november 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezete kiadott egy felosztási tervet Palesztina térségére, amelyben az akkori brit palesztinai mandátumot felosztották egy arab és egy zsidó államra. Izrael Állam 1948. május 14-i megalakulásával sok palesztin elhagyta Palesztina korábbi brit mandátumát, és a szomszédos arab országokban telepedett le, például Egyiptomban, Jordániában, Libanonban és Szíriában. Az 1948-as izraeli függetlenségi háború során a Gázai övezetet Egyiptom, Ciszjordániát pedig Jordánia foglalta el. Az 1967-es hatnapos háborúban a Gázai övezetet és Ciszjordániát is meghódította Izrael, ugyanakkor Jeruzsálem keleti és nyugati része újraegyesült, és Izrael „oszthatatlan fővárosává” nyilvánították.[27]
1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Algírban kinyilvánította Palesztina állam függetlenségét Izraeltől, amelyet azóta az ENSZ legtöbb tagállama a palesztinok államaként ismert el. 1994. május 4-én a Gáza–Jerikó megállapodással létrehozták a palesztin területeket az Izrael által megszállt területeken, amelyek a Gázai övezetet és Ciszjordánia 40%-át fedik le. 2011. október 31-én Palesztina Állam az UNESCO tagjává vált,[28] 2012. november 29-én pedig az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel megszavazta Palesztina Állam cselekvő országként való felvételét.[29]
↑Jorge Alberto Amaya: Los Árabes y Palestinos en Honduras: su establecimiento e impacto en la sociedad hondureña contemporánea:1900–2009, 2015. július 23. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. „En suma, los árabes y palestinos, arribados al país a finales del siglo XIX, dominan hoy en día la economía del país, y cada vez están emergiendo como actores importantes de la clase política hondureña y forman, después de Chile, la mayor concentración de descendientes de palestinos en América Latina, con entre 150,000 y 200,000 personas.”
↑The Arab Population in Israel (angol nyelven). Israel Central Bureau of Statistics, 2008. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Palestyne című afrikaans Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
