PROFILPELAJAR.COM

	Ortvay Rudolf
	Életrajzi adatok
Született	1885. január 1.; Miskolc
Elhunyt	1945. január 2. (60 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	fizikus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Iskolái	Babeș–Bolyai Tudományegyetem; Göttingeni Egyetem;
	Iskolái
Középiskola	II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnázium (1985-1903)
Felsőoktatási; intézmény	Budapesti Tudományegyetem (1903-1907) ; Göttingeni Egyetem (1907-1908) ;
Doktorátusi tanácsadói	Tangl Károly
	Pályafutása
Szakterület	fizika
Kutatási terület	elméleti fizika,általános relativitáselmélet
Tudományos fokozat	Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (PhD, 1911) ; Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (habilitáció, 1915) ;
	Munkahelyek
Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	egyetemi tanársegéd (1909-1912) egyetemi magántanár (1915-1916) nyilvános rendes tanár (1916-1928)
Eötvös Loránd Tudományegyetem	nyilvános rendes tanár (1928-1945)
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1925)
Hatással voltak rá	Arnold Sommerfeld, Peter Debye
Hatással volt	Gombás Pál, Neugebauer Tibor,Novobátzky Károly
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ortvay Rudolf témájú médiaállományokat.

Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.

Életpályája

Német eredetű, értelmiségi családba születt. Középiskolai tanulmányait a II. kerületi kir. egyetemi Katholikus Főgymnasiumban végezte. A jeles érettségit követően beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Két évvel később átiratkozott a Bölcsészettudományi Karra, ahol matematikát és fizikát hallgatott. Tanulmányait két évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta, ahol tanárai voltak többek között Hermann Minkowski, David Hilbert, és Felix Klein, akik nagy hatással voltak későbbi tudományos pályájára. A diploma megszerzését követően 1908-ban Tangl Károly asszisztensnek, egyetemi tanársegédnek hívta maga mellé Kolozsvárra. Itt a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen írta meg doktori értekezését "a folyadékok dielektromos állandójának nyomással való változásával" kapcsolatos kutatásaiból.

A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár volt, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét örökölte a kolozsvári egyetemen.

A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. – 1928. augusztus 7.^[1]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát. Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1927) is ezt a könyvet ismertette.^[2]^[3] 1928-ban Ortvayt kinevezték a Budapesti Tudományegyetemen az elméleti fizika nyilvános rendes tanárává a nyugdíjba vonuló Fröhlich Izidor helyére. Az Elméleti Fizikai Intézet igazgatójaként megszervezte a nemzetközi színvonalú elméleti fizikai képzést a Pesti Tudományegyetemen. Kortárs, időszerű témákkal 1929-ben indította meg a hallgatóság számára az elméleti fizikai kollokvium sorozatot, ahova előadónak meghívta a kor neves fizikusait (többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt). Doktori hallgatói közé tartozott Neugebauer Tibor, és Gombás Pál is. 1940-ben Ortvay lett az Eötvös Társulat titkára, valamint a Matematikai és Fizikai Lapok fizikus szerkesztője.^[4]

Az utolsó éveiben Ortvay egészsége hanyatlott, gyomor- és vesepanaszokkal többször kórházba került, később hónapokat töltött szanatóriumban. Budapest ostromának közvetlen megpróbáltatásait kimerült idegrendszere nem volt képes elviselni és 1945 január 2-án öngyilkos lett budapesti lakásán.

Munkássága

Ortvay első tudományos dolgozata 1911-ben jelent meg „Néhány folyadék dielektromos állandójáról magas nyomásnál” címmel a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. Ez a téma szorosan kapcsolódott Tangl kutatásaihoz. A doktorit követő ösztöndíjas időszak alatt születtek "A szilárd testek sajátrezgéseinek megszámolásáról" (Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper) és a „Szilárd testek elmélete” (Zur Theorie fester Körper) című értekezései. Az utóbbiban a szilárd testek állapotegyenletének kérdésével foglalkozott.^[5]

Művei

A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint (1926)
Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban (1926)
Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe (Budapest, 1927)
Korpuszkulák és hullámok (1929)
Bevezetés a quantummechnnikába (Budapest, 1931)
Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla (1931)
Farkas Gyula r. tag emlékezete (1933)
Elektrodynamika (1938)
Az egész és rész problémája (1940)
A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai (1940)
Tangl Károly 1869-1940 (1940)
Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása (1942)
Newton és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából (1943)
Természetfilozófia (1943)

Tudományos tisztség

Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)

Társasági tagságai

Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919–1925)
Magyar Filozófiai Társaság
Deutsche Physikalische Gesellschaft
Deutsche Mathematiker Vereinigung
Astronomische Gesellschaft
Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
Magyar Aeroszövetség, választmányi tag

Jegyzetek

↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i. m. 529. p.
↑ Fekete Gézáné. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára [1975]
↑ Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
↑ Kovács István (1985). „Ortvay Rudolf Életútja” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 161-167. o.
↑ Füstöss László (1985). „Ortvay Rudolf irodalmi munkássága” (magyar nyelven). Fizikai Szemle 35 (5), 167-169. o.

Források

Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.

További információk

Füstös László: Ortvay Rudolf. Budapest, 1984
Születésének centenáriumán cikkeket jelentettek meg életútjáról, tudományos munkásságáról. Fizikai Szemle, 1985/5. sz.
Gábos Zoltán: A harmadik erdélyi egyetem fizikusai, Természet Világa 2006. I. különszám. Online hozzáférés Archiválva 2013. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar életrajzi lexikon
Ortvay Rudolf
Műszaki Akadémia
Séta az Aulában