Euplectes orix orix (Linnaeus, 1758) - Angola, Zambia nyugati része, a Kongói Demokratikus Köztársaság déli része, valamint Namíbia északi része és Botswana északi része
Euplectes orix turgidus (Clancey, 1958) - Namíbia déli része és a Dél-afrikai Köztársaság déli része [2]
Előfordulása
Afrika déli részén szinte mindenütt megtalálhatóak kolóniái. Előfordul Botswana, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe és Mozambik szinte teljes területén, kivéve Namíbia északi részének és Botswana középső területeinek sivatagos területeit és egy keskeny sávot amely végighúzódik Zimbabwe nyugati részén és a dél-afrikai Transvaal északi területein.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, szavannák és cserjések, valamint másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 13 centiméter, testtömege 17-30 gramm.[5] a tojók valamivel kisebbek, mint a hímek.
A fajnál nagyon kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A tojók és a fiatal madarak tollazata fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy nőstény házi verébre. Nászidőszakon kívül a hímek tollazata is hasonló.
Ezzel szemben a hímek a nászidőszak során a szövőmadárfélék között is kifejezetten színes madárnak számítanak. Tollazatuk ilyenkor fejük hátsó felén, hátukon és farukon fénylő vörös színűvé válik. Az arcuk és hasuk viszont egészen sötét fekete színű lesz a szaporodási időszakban. Szárnyuk és farkuk színe azonban ilyenkor is az egész évben megszokott fakóbarnás színű marad.
Mindkét ivar csőre rövid, kúpos, alkalmas magvak kicsippentésére és feltörésére.
A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart is fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.
Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves korban éri el.
A kifejlett hímek miután nászruhát öltöttek elejtik násztáncukat, hogy elcsábíthassák a tojókat. Valamely magas, nyílt helyre, többnyire egy-egy magasabb nádszál végére kiülnek és onnan hallatják párhívó hangjukat. Amikor feltűnik egy tojó a közelben egészen izgatottak lesznek, tollaikat felmeresztik és így ugrálnak a nádszálak között.
A költési időszak időpontja az esős évszak függvényében változik.
A fészek fűből szőtt kerek építmény. A hímek fészküket a magas fű közé, a nádasba építik, de mezőgazdasági területen előfordul, hogy kukoricatáblában vagy cukornádültetvényen is fészkel. A fészkek bejárata oldalról nyílik.
A fészekalj 3-4 tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A tojások lerakása után a hím elhagyja a tojót és új fészket épít, hogy újabb tojót tudjon elcsábítani. A költés és később a fiókák felnevelése a tojó feladata.
A fiatal madarak a kelés után 2 héttel repülnek ki.
C. Barlow, T. Wacher & T. Disley: A field guide to birds of the Gambia and Senegal. Pica, Robertsbridge 1997. ISBN 1-873403-32-1
T. Barlow & W. Wisniewski: Südliches Afrika. Kosmos, Stuttgart 1998. ISBN 3-440-07665-2
Novum állatvilág enciklopédiaV.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Oryxweber című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_(1).jpg)
