Náday Ferenc
Náday Ferenc, mint Krisztyán Tódor Jókai Mór: Az aranyember című művében 1884
Életrajzi adatok
Születési név	Navratyil Ferenc
Született	1840. március 13. Pest
Elhunyt	1909. április 14. (69 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Vidmár Katalin
Gyermekei	Náday Ilona Náday Béla
Pályafutása
Aktív évek	1862–1909
Tevékenység	színész, rendező, a Színiakadémia tanára
Díjai
További díjak	Nemzeti Színház örökös tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Náday Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újhelyi Náday Ferenc (Nauratyill Ferenc, névváltozat: Navratyil, Pest, Józsefváros, 1840. március 13. – Budapest, 1909. április 14.) magyar színművész, rendező, a Színiakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja.^[1]

Apja újhelyi Nauratyill József kúriai főlevéltárnok, anyja Gálik Anna.^[2][3] Felesége Vidmár Katalin operaénekes, akivel 1873. szeptember 17-én Pesten kötött házasságot a belvárosi plébániatemplomban.^[4] Gyermekeik Náday Béla színész és Náday Ilona.

1840. március 16-án keresztelték. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte és ugyanitt lépett először a színpadra 1862-ben Molnár Györgynél a Budai Népszínházban mint énekes (a Don Juanban mint Leporello).

A fiatal tehetséges művészt azonban már 1863. június 14-én szerződtették a Nemzeti Színházhoz, melynek haláláig tagja lett. Szerepköre nagyon tág volt; kezdetben ifjúkat és sihedereket alakított (pl. Adolfot Fredro: Reggeli előtt c. darabjában), majd lassan megkapta ifj. Lendvay Márton szerepkörért. Aztán mint komoly szerelmes, első bonviván, jellemszínész, s később a szalondarabokban a közönség osztatlan elismerésével és tetszésével találkozott.

Rendezéssel is foglalkozott, 1866 és 1893 között a Színiakadémia tanára volt. Csiky Gergely összes darabjában játszott és maradandó alakításokat teremtett. A Paulay-korszak egyik vezető színészként tartották számon. 1888-ban ünnepelte meg 25 éves, 1902 decemberében pedig negyvenéves jubileumát. 1893-ban a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Idősebb korában is életvidám és friss maradt.

Elhunyt 1909. április 14-én délután 1 óra után 5 perccel,^[5] életének 69., házasságának 36. évében. Örök nyugalomra helyezték 1909. április 16-án római katolikus egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben. (28, N/A, díszsor, 43)^[6]

• Dumas: A nők barátja – De Ryons
• Ifj. Dumas: A kaméliás hölgy – Armand
• Gabányi Árpád: A Kókai ház – Kenderesi
• Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya – Tarjáni Gida
• Herczeg Ferenc: Bizánc – Spiridion
• Jókai Mór: Az aranyember – Krisztyán Tódor
• Madách Imre: Az ember tragédiája – egyiptomi rabszolga
• Meilhac: Az attaché – Prach gróf
• Molière: A Mizantróp – Márki
• Sardou: A Benoiton család – Champrosé marquis
• Sardou: Az agglegények – Mortimer
• Sardou: Váljunk el – Adhemar
• Shakespeare: Szentivánéji álom – Demetrius
• Shakepseare: Tévedések vígjátéka – Syracusai Antipholus
• Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Benedek
• Shakespeare: VIII. Henrik – VIII. Henrik

• Budapest XI. kerületében utcát neveztek el róla.

Cikkeket, rajzokat írt a lapokba, így a Szinészek Lapjába (1887. Kobler Ferencz, egy realisztikus szinész); a Budapesti Naplóba (1899. 355. sz. Az én szoknyás szerepem) sat.

• Az uj czég, szinmű öt felvonásban. ford. Budapest, 1876. (Nemzeti Színház Könyvtára 101. Először a Nemzeti Színházban 1876. szeptember 15.).

• A kéregető nő, vígjáték egy felvonásban. Verconsin I. után ford. (Először a Nemzeti Színházban 1876. január 5.)
• Visszatérés Japánból, vígjáték egy felvonsában. Delacour és Erny után ford. (először a Nemzeti Színházban 1878. június 12.)

• Színészkönyvtár
• Magyar Színházművészeti Lexikon
• Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 307. old.
• Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 308. old.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Gyászjelentése Archiválva 2020. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Herczeg Ferenc emlékezései 2. A gótikus ház. – MTDA