PROFILPELAJAR.COM

Nyugati piszedenevér
	Repülő példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Plecotini;
Nem:	Barbastella; (J. E. Gray, 1821)
Faj:	B. barbastellus;
Tudományos név
	Barbastella barbastellus; (Schreber, 1774)
Szinonimák
	a Barbastella barbastellus barbastellus szinonimái: Barbastella barbastellus barbastelle Müller, 1776; Barbastella barbastellus communis Gray, 1838; Barbastella barbastellus daubentonii Bell, 1836;
Elterjedés
	A nyugati piszedenevér elterjedési területe egész éves kihalt előfordulása bizonytalan
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú kategóriát.

A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában, Dél-Angliában, Franciaországban, Észak-Spanyolországban, Ukrajnában, és a Kaukázusban honos, ezen kívül előfordul Norvégiában, Svédország déli részein, Szicílián, Korzikán, Szardínián, az Appennini-félszigeten, Marokkóban, Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken is. Magyarországon szórványosan fordul elő, a Dunazug-hegyvidékben, a Bükkben, a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúlon.^[1] Erdős hegyvidékek lakója, de síkságokon is él.

Alfajai

Barbastella barbastellus barbastellus Schreber, 1774
Barbastella barbastellus guanchae Trujillo, Ibáñez & Juste, 2002

Megjelenése

Testhossza 4,4–5,8 centiméter, farokhossza 4,1–5,4 centiméter, magassága 0,6–0,75 centiméter, alkarhossza 3,5–4,1 centiméter, testtömege pedig 6–8,5 gramm. Közepes termetű fülei rövidek és szélesek, a fejtetőn összenőttek. Háta nagyon sötét, hasa valamivel világosabb. Karcsú testű, orra széles, rövid. A fülfedő széles és hegyes, háromszög alakú; szárnya széles. A farokcsúcs kiáll a farokvitorlából. Életkora meghaladhatja az 5 évet.^[1]

Életmódja

Keveset tudunk róluk, mert mindenhol kis példányszámban és rendszerint egyesével található meg, nehezebben megközelíthető hegyes, erdős vidékeken. Nyári szálláshelyei alig ismertek. Faodúkban, öreg fák elváló kérge alatt, ritkán épületekben tornyokban választ szálláshelyet. Kevéssé érzékeny a fagyra, ezért nagy hidegben is a barlangbejáratoknál tartózkodik, ahol az állatok a mennyezeten szabadon lógnak. Már kora este vadászni indul, többnyire kétszer is kirepül egy éjszaka. Rovarokat, éjjeli lepkéket gyűjt, rendszerint alacsonyan 1-5 méter magasságban ejti el zsákmányát.^[1] Röpte határozott, gyors, fordulatos.^[2]

Szaporodása

A nőstények általában kettőt kölykeznek, június-júliusban.^[1]

Rokon fajok

A Barbastella emlősnem másik két faja, a keleti piszedenevér (Barbastella leucomelas) és a Barbastella beijingensis.

Védelme

Lakott helyeken az emberi zavarás, nyáron a fakitermelések veszélyeztetik, mert a nőstények a kölykökkel együtt elpusztulhatnak, ezért azokon a helyeken, ahol fellelhetők, a fakitermelést április és augusztus között szüneteltetik, valamint azokat a fákat, amikben fellelhetők, megjelölik és érintetlenül hagyják. Telelőhelyeiken a barlangokban teljes zavartalanságot és csendet kell biztosítani, mert a téli álomban megzavart példányok általában elpusztulnak.^[1]

Képgaléria

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 54. old. Kép: 5-ös. ISBN 963055819X.
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 49. oldal. ISBN 963-04-6335-0