Nyárfa-sarlósszövő

Nyárfa-sarlósszövő
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Sarlósszárnyúfélék (Drepanidae)
Nem: Drepana
Tudományos név
Drepana falcataria
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyárfa-sarlósszövő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfa-sarlósszövő témájú médiaállományokat és Nyárfa-sarlósszövő témájú kategóriát.

A nyárfa-sarlósszövő (Drepana falcataria) a sarlósszárnyúfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése

A nyárfa-sarlósszövő szárnyfesztávolsága a hím esetében 3-3,8 cm, a nőstényé 3,2-4,2 cm. Homloka barna, tora és potroha sárgásbarna. Az elülső szárny sárgásbarna színű, csúcsa lilás árnyalatú. A sarlószerűen hajlott szárnycsúcstól egy erős, vöröses vonal húzódik keresztül a szárnyon; e fölött három barna, hullámos harántsáv található, alatta pedig egy szegélyközeli szaggatott vonal. A szárny közepén egy feltűnően nagy és két kis, sötét folt látszik (a nagy folt érinti a harmadik harántsávot). A hátulsó szárny világosabb színű, általában öt, néha kevesebb hullámos keresztsávval. A szárnyak fonákja sárga, rajzolatai barnák. A szárnyak rojtja sárgásbarna. A nőstények elülső szárnya sárga vagy világossárga, a hátulsó szárny és a fonák fehéres; a rajzolatok jóval világosabbak, mint a hímeké.

Petéje tojásdad, sárga színű.

A hernyó színe zöld, néha sárga; a torszelvényeken és a második potrohszelvényen kettős, hegyes, húsos nyúlvány, valamint néhány hosszabb szőr sorakozik. A báb sárgásbarna, szárnytokja sötétbarna.

Hasonló fajok

Az égerfa-sarlósszövő elülső szárnyainak közepén hiányzik a nagy folt. Hasonlíthat hozzá a csipkés sarlósszövő, a hársfa-sarlósszövő, a tölgyfa-sarlósszövő, a bükkfa-sarlósszövő is.

Elterjedése

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől Kelet-Ázsiáig. Magyarországon országszerte megtalálható, viszonylag gyakori; az Alföldön ritka.

Életmódja

Erdőkben, parkokban, ártéri ligeterdőkben él, ahol hernyója tápnövényét megtalálja. Éjjel aktív.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóit április közepétől május végéig, illetve július közepétől szeptember elejéig látni. Hernyója a nyár-, nyír-, égerfák, ritkábban tölgy és fűz leveleit rágja. Összehúzott levelek között bábozódik és a talajra hullott levelek között, bábként telel át.

Magyarországon nem védett.

  • Hím
    Hím
  • Nőstény
    Nőstény

Kapcsolódó cikkek

Források