Naso tonganus

Naso tonganus
A hal a természetes élőhelyén
A hal a természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Acanthuroidei
Család: Doktorhalfélék (Acanthuridae)
Nem: Naso
Lacepède, 1801
Faj: N. tonganus
Tudományos név
Naso tonganus
(Valenciennes, 1835)
Szinonimák
  • Acanthurus tuberosus (non Lacepède, 1801)
  • Cyphomycter tuberosus (non Lacepède, 1801)
  • Naseus tonganus Valenciennes, 1835
  • Naso tuberosus (non Lacepède, 1801)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Naso tonganus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Naso tonganus témájú kategóriát.

A Naso tonganus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a doktorhalfélék (Acanthuridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Naso tonganus a Csendes- és az Indiai-óceánokban fordul elő. Kelet-Afrikától kezdve egészen Szamoáig, valamint Mikronézia nagy részén fellelhető ez a halfaj. Tonga mellett fedezték fel; emiatt tonganus a fajneve.

Megjelenése

Ez a doktorhalfaj legfeljebb 60 centiméter hosszú. A hátúszóján 5 tüske és 27-30 sugár, míg a farok alatti úszóján 2 tüske és 26-28 sugár ül. A kifejlett példány pofájának elülső részén nagy daganatszerű kinövés van.

Életmódja

Trópusi, tengeri hal, amely a korallzátonyokon él. 3-20 méteres mélységekben lelhető fel. Magányosan vagy kisebb rajokban úszik a virágállatok között. Tápláléka a nagyobb, leveles algák és a zooplankton.

Felhasználása

A Naso tonganusnak csak kisebb méretű halászata van.

Képek

Források