Fával rakott belső mozgatást szolgáló kéttengelyes kocsik a mesztegnyői fatelepenBúsvári halastó a vasút pályája mellettPályarészlet
A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút korábbi menetrend alapján Mesztegnyő és Felsőkak között szállította az utasokat április elejétől november végéig a hétvégi napokon, illetve nyáron szerdai és pénteki napokon is. Jelenleg a vasúton ideiglenes üzemszünet van, a 2021-es személyszállítási szezon már nem kezdődött el (az üzemszünet előtti utolsó nap 2020. november 8-án volt, a menetrendben meghirdetett november 30. helyett).
A kisvasutat1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.
Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.
Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.
A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át, de alkalmanként kis mennyiségben a kitermelt faanyag szállítása is bevételi forrást jelent a vasút számára, így a vasútüzem egyik, hazánk kevés kisvasútjai közül, melyeken még részben vagy egészben, de fennmaradt a teherszállítási funkció. A vonalon több, rakodásra szolgáló csonka vágány is található, míg a faanyag átrakodása tehergépjárműre, (régebben nagyvasútra) a Mesztegnyői végállomáson található fatelepen történt. A vasút járműveit 2010-ben felújították, 2013-ban Mesztegnyőn új, fedett kocsiszín épült. Ezekben az években a vasút megállóinak épületeit, esőbeállóit is környezetükbe illő megjelenéssel felújították.
Járműállomány
C-50 típusú külső csapágyas dízelmozdonyok (E04 047, E04 048, D22 (utóbbi kiállítva))
Motoros hajtány (1 db, pályaszám: 10)
Házilag átépített Bak típusú zárt, fűthető személykocsi- pályaszám nélkül (1 db)
Süttői eredetű zárt, két végén peronos, fűthető személykocsi (1 db)
Balatonfenyvesi eredetű fedett nyári személykocsi fa burkolattal Ja kocsiból átépítve (2 db)
Gemenci eredetű, hosszabb fedett nyári személykocsi, korszerűsítve (2 db)
Munkásszállító zárt személykocsi (1 db)
Ubn teherszállító csillekocsi, több magas oldalfalú kéttengelyes tolható kocsi és rönkszállító kocsik
Az indítóállomáson található az erdészet fűrészüzeme és a MÁV rakodó. A vasút az indulást követően 500 méteren keresztül követi az úgynevezett Kopári utat, majd otthagyva azt bekanyarodik a Birka-járásba, majd eléri a Busvári erdőt. Ezt követi a Derék-patak, majd a Busvári halastó. A figyelmes szemlélő láthatja a ritkaságnak számító fekete gólyákat vagy a halászsasokat. A fővonalon elhagyjuk a Szúnyogvárnak és a Répcehomoknak nevezett területet. A tavat elhagyva elhaladunk még a Nagyhomokon és a Mélygéren, miután megérkezünk a végállomásra.
A kisvasút vonala Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érinti, aminek érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőkak végállomásról félórás sétával Kakpusztaszellemfaluján keresztül a lencseni halastó érhető el. Mesztegnyő a Balatontól 20 km-re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Később a terület a Hunyadiak birtoka lett, akik cseh és horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építtettek. A település turisztikai látnivalója – a kisvasút mellett- a minden évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.
