PROFILPELAJAR.COM

Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-; vasútvonal
	Bzmot motorvonat Zajtán
Vonalszám:	113
Vonal:	Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta
Hossz:	101 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	60 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Nyírséget és a Szatmári-síkság-ot átszelő Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú vasútvonala.

Története

1886. évi november hó 12-én a 43 540 sz. okirattal herceg Odescalchi Gyula, gróf Tisza István és Mandel Pál engedélyt kaptak a Mátészalka—Nyíregyháza vasútvonal megépítésére. Az 56,9 km hosszú vasútvonal építési költségét 1 385 000 Ft-ban állapították meg, amelyből Mátészalka 10 000 Ft, Nyíregyháza 20 000 Ft hozzájárulást vállalt. Az építkezés többi költségét 3/4 részben az építő vállalkozás, a Szabolcs vármegyei HÉV társaság, 1/4 részben az állam vállalta. A vasútvonal 1887. augusztus 20-án nyílt meg. A MÁV 1929-ben I/b osztályú pályává építette át, ezzel a 3 órás menetidő Mátészalka és Nyíregyháza között felére csökkent.^[1]^[2] A síkvidéki jellegű vonalszakaszon jelentéktelen mennyiségű földmunkát végeztek, a pálya 22,7 kg/fm tömegű, „l” jelű sínekből épült.

Mátészalka vasútállomása eredetileg a város központjában volt. Az 1900-as évek elejére a Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV tervezésekor nyilvánvalóvá vált ennek hátránya, mivel a vasút innen nem volt tovább építhető, viszont az új vasútvonal észak-dél irányú átmenő forgalmat kívánt meg. Ennek érdekében 1905-ben új vasútállomást építettek a régitől délre, amelyben a nyíregyházi, csapi, nagykárolyi és az 1908-ban megépülő csengeri vonalak csatlakozni tudtak. A régi állomásépületet nem bontották el, így az ma is látható a városban.

A vasútvonal Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti másik szakaszát, a Szatmár–Fehérgyarmati HÉV társaság építette. A 39 km hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült vasútvonalat 1898. augusztus 25-én adták át.^[3]

A vasútvonal elsősorban a Szamos és Felső-Tisza vidéke mezőgazdasági áruinak szállítását szolgálta.

A trianoni békeszerződés a Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti vonalat Zajtánál kettévágta, így az ország területén maradt vonalszakasz teljesen elszakadt a békeszerződés utáni magyar vasúthálózattól. Az 1925 végére elkészült Fehérgyarmat-Kocsord–Mátészalka összekötő szakaszon – amely Kocsord alsó állomásnál csatlakozik a Mátészalka–Csenger-vasútvonalba – csak 1926. január elsején indult meg a közlekedés.^[4] Észak-Erdély 1940-es visszatérésével a határátmenet visszaépült, a forgalmat 1940. december 11-én vették fel. A szintén újranyitott csengeri útiránnyal együtt így négy éven keresztül két vasútvonal is összekapcsolta Mátészalkát Szatmárnémetivel. A második világháború után azonban újra felbontották a vasúti kapcsolatokat, amikor Szatmárnémeti visszakerült Romániához.

Pálya állapota

Az alább látható táblázat, a VPE (Vasúti Pálya kapacitás Elosztó Kft.) kimutatása a menetvonalak kiadásához. Az itt megjelölt távolság a rendes távolság (tiszta) méterre pontosan.

A VPE kimutatása, a vonal sebességéről.
Kezdőpont	Végpont	km/h	Távolság	Tartam
Nyíregyháza	Nagykálló	60	13,544 km	13,544 km
Nagykálló	Nyírbátor	50	37,766 km	24,222 km
Nyírbátor	Mátészalka	80	57,178 km	19,412 km
Mátészalka	Zajta	50	100,145 km	42,967 km

Alább a vonal tengelyek által történő maximális terhelhetősége látható. Az itt jelölt táv a díjszabási táv.

Tengelyterhelés kimutatás.
Kezdőpont	Végpont	Szakasz (km)	Tengelyterhelés (t)
Nyíregyháza	Nagykálló	13,6	18,5
Nagykálló	Nagykálló elágazás	1,9	16
Nagykálló elágazás	Nyírbátor	22,3	14
Nyírbátor	Mátészalka	19,3	21
Mátészalka	Zajta	42,6	18,5

Közelmúlt

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal témájú médiaállományokat.

(Debrecen)-Mátészalka-Fehérgyarmat szakaszon M41 vontatta személyvonatok és Desiro-k járnak. A Fehérgyarmat-Zajta szakaszon Bzmot motorkocsik járnak, kivéve a közvetlen Zajta-Budapest vonatokat, melyeket M41-es mozdony vontat. Fehérgyarmat–Zajta között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt,^[5] azonban a 2010/2011. évi menetrendváltással 2010. december 12-én újraindult.^[6]^[7] A 2009-es vonalbezárással tervben volt a Nyíregyháza–Nyírbátor szakasz bezárása is, de ez a vonalszakasz kikerült a végleges listából.^[8]