PROFILPELAJAR.COM

	Mehedinți megye
	Mehedinți megye címere
	Adatok
Ország	Románia
Régió	Havasalföld
Megyeszékhely	Szörényvár
Jelzés	MH
Terület	4933 km²
Körzethívószám	(+40) 0252
	Népesség
Népesség	234 339 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	54 fő/km²
	Megyei tanács weboldala; Prefektúra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mehedinți megye témájú médiaállományokat.

Mehedinți (magyarul: Méhed^[2] vagy Mehádia,^[3] magyarosan: Mehedinc^[4]) Románia egyik megyéje. Székhelye Szörényvár. A megye neve valószínűleg a méhészkedésből származik, lásd a címert is.

Földrajz

Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Duna bal partján. Területe (2015 óta) 4942 km².^[5] Szomszédos megyék: délkeleten Dolj, északon Gorj, nyugaton Krassó-Szörény. Délen Szerbiával és Bulgáriával határos. A megyén áthalad az E70-es európai út, a Rajna–Majna–Duna-csatorna pedig összeköttetést biztosít a megyeszékhelynek Európa összes folyóparti városával.^[6]

Domborzata lépcsőzetes jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé. Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység és a Orsovai-hegység, a közbülső lépcsó a Mehádiai-hátság(wd), a Motru-dombság és a Bălăciţa-síkság, a legalacsonyabb a Blahnița-síkság. A magasabban fekvő területek medencéket zárnak közre.^[6] Legmagasabb pontja a Péter-csúcs(wd) (Vârful lui Stan) a Mehádiai-hegységben (1466 m).^[7]

Legfontosabb folyója a Duna, amely 192 kilométeres szakaszon határolja a megyét. Mehedinţi megye területén torkollik a Dunába a Cserna, Bahna, Topolniţa, Blahniţa és Drincea. A megye északkeleti részén található a Motru vízgyűjtő területe; mellékvizei a Coşuştea és Huşniţa.^[6]

Éghajlata mérsékelt, kontinentális, a Vaskapu-szoros és Szörényvár környékén mediterrán hatásokkal.^[6] Az éves középhőmérséklet 2012 és 2017 között 12,7-13,5 C volt; ugyanebben az időszakban az éves csapadékmennyiség 476-1168 mm között.^[5]

Népesség

1930 és 2011 között a lakosság száma az alábbiak szerint alakult:^[8]

A népesség alakulása 1930 és 2021 között

Lakosok száma	282 440	304 788	304 091	310 021	322 371	332 673	306 732	265 390	234 339
	1930	1948	1956	1966	1977	1992	2002	2011	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 265 390 lakosának 89,3%-a román, 4,1%-a roma volt. Városokban élt a lakosság 46,8%-a.^[9]

Nemzetiségi eloszlás (2011)^[9]
Összesen	Román	Roma (cigány)	Szerb Horvát Szlovén	Cseh	Magyar	Német
	265 390	10 299	999	466	153	151
100%	89,3	4,1%	0,4%	0,2%	0,1%	0,1%

Gazdaság

Fejlett az energetikai szektor; a Dunán két nagy vízierőmű található (Vaskapu). Jelentős ágazatok még a fafeldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag).^[10]

Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget biztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő).

Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá számottevő a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.

Települések

A megyében 2 municípium, 3 város, 61 község és 344 falu van.^[6]

Municípiumok: Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Orsova (Orșova)
Városok: Strehaia, Vânju Mare, Arámabánya (Baia de Aramă)
Községek: Bala, Balta, Bălăcița, Bâcleș, Bâlvănești, Braniștea, Breznița-Motru, Breznița-Ocol, Broșteni, Burila Mare, Butoiești, Căzănești, Cireșu, Corcova, Corlățel, Cujmir, Dârvari, Devesel, Dumbrava, Dubova, Jeselnica (Eșelnița), Florești, Gârla Mare, Godeanu, Gogoșu, Greci, Grozești, Gruia, Hinova, Husnicioara, Ilovăț, Ilovița, Isverna, Izvoru Bârzii, Jiana, Livezile, Malovăț, Obârșia de Câmp, Obârșia-Cloșani, Oprișor, Pădina Mare, Pătulele, Podeni, Ponoarele, Poroina Mare, Pristol, Prunișor, Punghina, Rogova, Salcia, Sisești, Stângăceaua, Szinice (Svinița), Șimian, Șovarna, Tâmna, Vânători, Vânjuleț, Vlădaia, Voloiac, Vrata

Jegyzetek

↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ Faragó Imre: Földrajzi nevek, 229. oldal, 29. sor (ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2014)
↑ Telbisz Tamás: Mehádia, 3. oldal, 18-19. sor
↑ Az Európai Unió Bizottsági Határozata a Romániában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2005/710/EK határozat módosításáról (2006. október 3.)
↑ ^a ^b Anuarul statistic al judetului Mehedinti 2018. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Geografie si statistici. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
↑ Raportul anual privind starea economico-socială a județului Mehedinți - 2017. mh.prefectura.mai.gov.ro (2018. május) (Hozzáférés: 2021. február 24.)
↑ Populaţia şi densitatea populaţiei la recensăminte. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
↑ ^a ^b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
↑ Strategia de Dezvoltare a Județului Mehedinți pentru Perioada 2014-2020. www.ardld.ro (Hozzáférés: 2020. február 25.)^{[halott link]}