PROFILPELAJAR.COM

Mediterrán botsáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Botsáskák (Phasmatodea);
Alrend:	Verophasmatodea;
Alrendág:	Areolatae;
Öregcsalád:	Phyllioidea;
Család:	Bacillidae;
Nem:	Bacillus;
Faj:	B. rossius;
Tudományos név
	Bacillus rossius; Rossi, 1788
Szinonimák
	Bacillus rossii; Epibacillus chopardi Capra, 1937; Clitumnus dentatus Brunner von Wattenwyl, 1907; Mantis filiformis Cyrillo, 1787;
Alfajok
	B. r. catalauniae Bullini, 1982; B. r. lobipes Lucas, 1849; B. r. medeae Nascetti & Bullini, 1983; B. r. montalentii Bullini, 1982; B. r. redtenbacheri Padewieth, 1899; B. r. rossius (Rossi, 1790); B. r. tripolitanus (Haan, 1842);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mediterrán botsáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mediterrán botsáska témájú médiaállományokat és Mediterrán botsáska témájú kategóriát.

A mediterrán botsáska (Bacillus rossius) a rovarok (Insecta) osztályába, botsáskák (Phasmatodea) rendjébe és a Bacillidae nevű családba tartozó faj.

Széles körben elterjedt terráriumi díszállat.

Elterjedése

Természetes élőhelye Dél-Európa és Észak-Afrika. A fajt 2 alkalommal Bosznia-Hercegovinában is megtalálták, ezen a két eseten kívül azonban hiába keresték.^[1]

Száraz cserjések, erdőszélek és füves területek lakója.

Megjelenése

A faj nőstényei 65–105 mm hosszúak. A combok alja belül vörös, kívül fekete. A hímek 50–80 mm hosszúságúak. Mindkét ivar szárnyatlan, zöld vagy barna színű. Csápjuk 20–30 ízű. A nőstény rövid fartoldalékokat (cercus) visel.

Életmódja

A természetben szeder és rózsafélék levelével táplálkozik,^[2] fogságban ezen kívül szilva, alma, madárbirs, galagonya, körte, áfonya, eukaliptusz és rekettye levelével táplálhatjuk.

Tartása során magas hőmérsékletet és 70% körüli páratartalmat igényel.

A természetben hibridizálódhat a Bacillus grandii nevű fajjal.^[3]

Szaporodás, egyedfejlődés

Egyes populációk ivarosan, mások szűrnemzéssel (parthenogenesis) szaporodnak. A nőstények nagy számú, akár 1000 petét is lerakhatnak a földbe.^[2] A peték 2,4 mm átmérőjűek. A megtermékenyített peték 2-3 hónap alatt kelnek ki, a nem megtermékenyítettek 3-9 hónap alatt.

A nimfák 10 mm hosszúak. Ivarérettségüket 2-4 hónap alatt érik el.^[2]

Források

Eugène Bruins: Terráriumok enciklopédiája. Ford. Vági Balázs. Budapest: Ventus Libro. 2006. ISBN 963 9546 81 X
species Bacillus rossius (angol nyelven). Phasmida Species File, 2011. [2010. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 11.)