PROFILPELAJAR.COM

	Maróth Miklós
	2018-ban
Született	1943. február 5. (81 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Jeremiás Éva
Foglalkozása	orientalista; klasszika-filológus; egyetemi oktató;
Tisztsége	egyetemi tanár; dékán (1992–1999, PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar); alelnök (2008. május 6. – 2014. május 6., Magyar Tudományos Akadémia); elnök (2019. augusztus 1. – , HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat);
Iskolái	Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (–1961); Bagdadi Egyetem (1964–1965); Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967, arab, latin, ógörög); Eötvös Loránd Tudományegyetem (1969–1972, assziriológia); Bécsi Egyetem (1973–1974);
Kitüntetései	a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1998); díszpolgár (2009); Széchenyi-díj (2016); Prima Primissima díj (2016); Magyar Corvin-lánc (2018);
	Tudományos pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakterület	klasszika-filológia; arabisztika; orientalisztika;
Tudományos fokozat	doktorátus (1970); a nyelvtudományok kandidátusa (1974); a nyelvtudományok doktora (1988);
Szakintézeti tagság	Magyar Tudományos Akadémia (2004–); Európai Akadémia (1996–);
Tudományos publikációk száma	308 (2019. augusztus 1.)
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 2004)
	MTMT; MTA;
	A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Maróth Miklós témában.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Maróth Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Maróth Miklós (Budapest, 1943. február 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke. 1992 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. Felesége Jeremiás Éva egyetemi professzor. 2019-2023 között^[5] a Magyar Tudományos Akadémiától leválasztott kutatóintézetekből létrehozott és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (később: Magyar Kutatási Hálózat) néven működő szervezet elnöke.

Életpályája

1961-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd 1962-ben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar arab–latin–görög szakára, ahol 1967-ben szerzett tanári diplomát. Közben 1964 és 1965 között a Bagdadi Állami Egyetem hallgatója volt. 1969 és 1972 között az ELTE assziriológia kiegészítő szakát végezte, illetve 1973 és 1974 között a Bécsi Egyetemen tanult. Egyetemi doktori disszertációját 1970-ben védte meg. Első diplomájának megszerzése után az MTA Könyvtára munkatársa volt. 1970-ben az MTA–ELTE Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjának munkatársa, majd később tudományos tanácsadója lett. 1988-ban a csoport vezetőjévé nevezték ki. Itt többek között szótárszerkesztéssel foglalkozott.

1974-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Ókortudományi és az Orientalisztikai Bizottságainak lett tagja.

1979-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének Leningrádi Részlegének külső munkatársa, valamint 1987-ben a Harvard Egyetem vendégkutatója volt.

1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, melynek alapító dékánja, illetve a latin tanszék vezetője lett 1992-ben. Dékáni tisztségét 1999-ig töltötte be.

1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. Az MTA Klasszika-Filológiai Bizottság elnöki tisztével is megbízták. 1999 és 2008 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyettese volt, majd 2008-ban az akadémia társadalomtudományi alelnökévé választották. Ezt a tisztséget 2014-ig töltötte be. Ezenkívül a londoni Európai Akadémia tagja, majd elnökségi tagja is lett.

2007-ben az Union Académique Internationale elnökévé választották. Az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztőjeként is dolgozik.

Kutatási területe az ókori görög és keleti művelődés határterületi kérdései, ezen belül a filozófia. Nevéhez fűződik a berlini Turfan-gyűjtemény több szír kéziratának kiadása, illetve Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázása.

Díjai, elismerései

Marót Károly-díj (Ókortudományi Társaság, 1971, 1972)
Ábel Jenő-érem (Ókortudományi Társaság, 1994)
Pest Megye Önkormányzatának Tudományos díja (1996)
Pest Megyéért Emlékérem (1999)
Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (1997)
A Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (1998)
Buenos Aires és Piliscsaba díszpolgára (2009)
Ibn Sina díj (Irán, 2009)
Széchenyi-díj (2016)
Prima Primissima díj (2016)
Magyar Corvin-lánc (2018)
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2023)

Főbb publikációi (és recenzióik)

A görög logika Keleten. – Budapest : Akad. K., 1980. – 174 p.
Aristoteléstől Avicennáig. – Budapest : Akad. K., 1983. – 336 p. – (Apollo könyvtár, ISSN 0324-4415 ; 14.)
Baal és Anat : Ugariti eposzok. – Budapest : Helikon, 1986. – 168 p. – (Prométheusz könyvek, ISSN 0231-4789 ; 10.)
Ibn Miskawayh, Ahmad ibn Muhammad: A boldogságról / Miszkavaihi; ford. Maróth Miklós. – Budapest : Európa, 1987. – 68 p. – (Mérleg, ISSN 0231-2433)
Dictionarium medicinae latino-arabicum. – Budapest, 1988.
Ibn Sina und die peripatetische "Aussagenlogik". – Budapest : Akad. K. ; Leiden : Brill, 1989. – 259 p. – (Islamic philosophy and theology ; 6)
- E. E., ZDMG, Heft 2, 142, 1992, 438–439.
- C. Gilliot, Révue des sciences philosophiques et théologiques, 75, 1991, 641–642.
- H. Hugonnard-Roche, Bulletin critique des annales islamologiques, 43, Nr. 8, pp. 68–69.
- J. Janssens: Tijdschrift voor filosofie, Jaargang 1992, Nr. 2, Leuven.
- D. Machovec, EIRÉNÉ, 28, 1992, 162–163.
- T. Street, Philosophy, East & West, 45/2, 281–286.

Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie. – Budapest ; Leiden [etc.] : Akad. K. ; Brill, 1994. – 274 p. – (Islamic philosophy and theology ; 17)
- J. Puig, Anaquel de Estudios Árabes, (Madrid) VI, 1995, pp. 268–270.
Arab filozófia : szöveggyűjtemény. 1–2. – Piliscsaba : PPKE BTK, 1997. – 78, 74 p. – Egyetemi jegyzet. – Egykötetes változata: 152 p., 1. kötet (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2002., 2005.) és 2. kötet (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Arab filozófia : szöveggyűjtemény. – Bővített kiadás. – Piliscsaba : PPKE BTK, 2000. – 230 p. – Egyetemi jegyzet
A görög filozófia története. – Piliscsaba : PPKE BTK, 2002. (első kiadás 1997) – 575 p. – (Studia classica Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae. Series historica, ISSN 1585-1109 ; 4.)
Yehuda ha-Levi: Kuzári – érvek és bizonyítékok könyve a megvetett vallás védelmében; ford., jegyz., utószó Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete, Piliscsaba 2004. – 210 p. (Documenta et monographiae Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, 2.)
Problems in Arabic literature; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2004 (Acta et studia Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
The correspondence between Aristotle and Alexander the Great. An anonymous Greek novel in letters in Arabic translation; Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2006 (Documenta et monographiae Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
Az iszlám; Press Publica, Bp., 2007 (Változó világ)
Az iszlám politikaelmélete. Terminológiai vizsgálat; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete, Piliscsaba, 2009 (Acta et studia Avicenna Közel-kelet Kutatások Intézete)
Muslim political theory. A comparative terminological investigation; szerk. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2010 (Acta et studia. Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, 10.)
Human dignity in the three revealed religions; szerk. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2011 (Acta et studia Avicenna Institute of Middle Eastern Studies)
Iszlám és politikaelmélet; Akadémiai, Bp., 2013 (Pont könyvek)
Peritia linguarum. A vienne-i zsinat és a nyelvek oktatása; szerk. Maróth Miklós; Avicenna Közel-Kelet-kutató Intézet, Piliscsaba, 2013 (Studia philologica)
Das Buch des Beweises; németre ford. és tan. Maróth Miklós; The Avicenna Institute of Middle Eastern Studies, Piliscsaba, 2015 (Orientalia Christiana, 1.)

Jegyzetek

↑ magyar, https://avicenna-kkki.hu/wp-content/uploads/2018/06/Jeremi%C3%A1s-%C3%89va-%C3%96n%C3%A9letrajz.pdf
↑ ^a ^b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. november 7.)
↑ https://www.ae-info.org/ae/User/Maróth_Miklós
↑ Maróth Miklós publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 1.)
↑ Maróth Miklós akadémikus az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke. Magyar Tudományos Akadémia, 2019. augusztus 1. [2019. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)

Források

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 846–847. o.
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 722. old., ISSN 1787-288X
Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
Szakmai életrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján
Szakmai önéletrajz az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének honlapján

További információk

Maróth Miklós az Union Académique Internationale elnöke (MTA honlap, Hírek szekció, 2007. június 12.)
Maróth Miklóssal készült interjú a PPKE BTK honlapján, 2007. június 14.
Bodnár M. István: Bizonytalan bizonyítások (recenzió a Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie c. könyvhöz), BUKSZ, 1995. Tél, 408–415. o.
Ritoók Zsigmond: Maróth Miklós: A görög filozófia története (recenzió) Magyar Tudomány, 2003/8, 1059. o.
Veiszer Alinda. Alinda. Kulturális-közéleti beszélgetés Veiszer Alindával. Vendég: Maróth Miklós akadémikus. (videó). hír TV. (Hozzáférés ideje: 2015-11-13.)
Ünnepi kötet Maróth Miklós hetvenedik születésnapja tiszteletére; szerk. Fodor György, Sarbak Gábor; Szent István Társulat, Bp., 2013
More modoque. Die Wurzeln der europäischen Kultur und deren Rezeption im Orient und Okzident. Festschrift für Miklós Maróth zum siebzigsten Geburtstag; szerk. Fodor Pál et al.; Forschungszentrum für Humanwissenschaften der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Bp., 2013
"Ora et labora". Maróth Miklós életpályája; riporter: Ézsiás Erzsébet; Lexica, Bp., 2017 (Magyar tudósok)