Magyarország távolsági autóbusz közlekedésében számos hazai autóbusz-társaság vesz részt. Közülük a legnagyobb hálózattal a Volánbusz rendelkezik; csak Budapestről napi 500 járatot indít.[1] A vonalak nagy része Budapestről indul vagy oda érkezik.
Járatok kategorizálása
Helyközi járat: belföldön, települések között, helyközi díjszabás alapján közlekedő járatok (az elővárosi, regionális és országos járatok együttes elnevezése)
Elővárosi járat: a főváros és a megyei jogú városok legfeljebb 70 km-es körébe tartozó településeket összekötő járatok
Regionális járat: elővárosinak nem minősülő, megyén belül, vagy megyehatár átlépésével legfeljebb 100 km-t megtevő járatok
Országos járat: se elővárosinak, se regionálisnak nem minősülő járatok
Nemzetközi járat: magyar nagyvárosokat külföldi célállomásokkal összekötő járatok
Ez Budapest legnagyobb és egyben legforgalmasabb autóbusz-pályaudvara. Ez az állomás látja el a Dél- és Nyugat-magyarországi régiókat, valamint a nemzetközi autóbuszok is innen indulnak illetve ide érkeznek. Az állomás két szintes:
a metrószinten találhatóak a belföldi jegypénztárak, a mosdók, büfék valamint étel-, ital- és ATM automaták,
míg az utcaszinten találhatóak az érkező és induló kocsiállások, a nemzetközi jegypénztárak, kisebb üzletek valamint a váróterem.
28 kocsiállással rendelkezik.
A jellegzetes, toronyházhoz hasonló kinézetű épületről könnyen fel lehet ismerni. Az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél található, a Népliget és a Fradi stadionja mellett. Az épület tetején található 2 darab óriás méretű digitális óra.
A Stadion állomás látja el a Kelet-magyarországi régiót. A létesítmény az utcaszinthez képest egy kicsivel alacsonyabban fekszik. Található itt többek között posta, büfék, újságos standok valamint étel-, ital- és ATM automaták.
Az épület két részre van osztva: az induló járatok az épület fedett, míg az érkezőek az épület fedetlen részét használják.
Az ország összes vármegyeszékhelyén található egy- vagy több olyan autóbusz-állomás, amely fogad/indít távolsági járatokat. Ezek az állomások általában a helyi- és helyközi autóbuszok végállomása is egyben.
Díjszabás
Egy korábbi GKM (Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium) határozat értelmében a vasúti- és a közúti személyszállítási díjaknak összhangban kell lenniük, éppen ezért a díjszabás megegyező.
Úgynevezett elővételi automaták is találhatóak a nagyobb, főleg a budapesti pályaudvarokon. Ezekkel elkerülhető a pénztáraknál tapasztalható hosszas sorban állás.
Leginkább a Budapestre/-ről közlekedő autóbuszokra jellemző a vasútnál előszeretettel használt ülőhely foglalási rendszer. Ennek lényege, hogyha az utas elővételben váltotta meg a menetjegyét, akkor a felszállásnál elsőbbsége van, így biztosítandó számára az ülőhely foglaltság. A forgalmasabb útvonalakon azonban még így is előfordul néha, hogy nem marad ülőhely.
Az autóbuszokra mindig az azt üzemeltető autóbusz társaság pénztáraiban lehet menetjegyet váltani. Előfordul, hogy a járat közös üzemeltetésű vagy menetjegy csak az autóbusz vezetőnél kapható.
Egy, a 2009-es év elején bevezetett új rendszer értelmében a Volánbusz által üzemeltettet vonalakon az utasok a járművezetőnél is megválthatják bérletjegyeiket, ha erre a környező a településeken nincsen mód.
A távolsági autóbuszokon (a csomagtérben elhelyezett) az úti- és (az utastérben elhelyezett, legfeljebb 2 db, az utasok szabad közlekedését és kényelmét nem zavaró) a kézipoggyász(ok) szállítása díjtalan. Ha az útipoggyász az utazás során kárt szenved, úgy legfeljebb 50 000 Ft kártérítés igényelhető.[2]
Kritikák
A helyközi buszpark elöregedett. A közszolgáltatásban üzemelő buszok átlagkora 10 éven felül van, illetve több száz elöregedett távolsági autóbuszt kéne fiatalabbakra cserélni a közlekedési vállalatoknak.[3][4]
A 2008 decemberében tartott több napos VDSzSz sztrájk miatt megbénult az ország vasúti közlekedése, így az utasoknak az autóbuszokat kellett igénybe venniük. Ebben az időszakban az összes társaság összes vonalán maximális volt a kapacitás és a telítettség. A legforgalmasabb viszonylatokban egyszerre akár 2-3 autóbusz is indult, de sok esetben még így sem fértek fel az utasok a járatokra. Ekkora forgalom az elmúlt időszakokban soha nem volt tapasztalható.[5][6]
Jegyzetek
↑Cégismertető (magyar nyelven). Volánbusz. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
↑Útipoggyász szállítása (magyar nyelven). Személyszállítási szerződés, utazási eltételek. Volánbusz. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
↑Bodacz Péter: Küszöbön a Volán-tender (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2016. április 6. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
