PROFILPELAJAR.COM

	M16
Típus	Gépkarabély
Ország	Amerikai Egyesült Államok
	Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1964 –napjainkig
Használó ország	Lásd: rendszeresítő államok
Háborús alkalmazás	vietnámi háború; öbölháborúk; Iraki háború;
	Műszaki adatok
Űrméret	5,56 mm
Lőszer	5,56 × 45 mm NATO, vagy .223 Remington (Ma már FMJ is)
Tárkapacitás	20 vagy 30 db szekrénytárban
Működési elv	Gázelvezetéses, forgózáras reteszeléssel
Tömeg	2,97–3,53 kg
Fegyver hossza	1006 mm
Csőhossz	508 mm
Elméleti tűzgyorsaság	750–900 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	975–884 m/s
	A Wikimédia Commons tartalmaz M16 témájú médiaállományokat.

Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR–15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1964-től, 2011 óta viszont Malajziában gyártják tovább, mert a Colt eladta a gyártási és az ázsiai importjogokat.

Története

A fegyver a vietnámi háború idején vált az USA standard gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt „játékpuskát”. A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt, igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható (és igénytelenebb) AK–47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.

Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.

1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb, profibb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.

Több módosított változatát is gyártották, például a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40 mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.

elméleti tűzgyorsasága: 800 lövés/perc (M-231: 750 lövés/perc)
lövedék kezdősebessége: 991 m/s (M-231: 915 m/s)
hatásos lőtávolsága: 450 m

A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK–47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a standard golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (pontosság), ill. a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.

Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódásra is. A becsapódás pillanatában a lövedék a testben „bukdácsolni” kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes, így a találat nagy roncsolást eredményez. A lőtt seb operációja emiatt nehéz vagy lehetetlen.