A művészettörténeti korszakok vizsgálata a képzőművészet történetének, összefüggéseinek feltárását segíti, a topográfiai jellegű művészettörténet-írás mellett (lásd: Művészettörténet országok szerint). A 19. század végétől a művészettörténészek az európai középkorhoz és újkorhoz különböző korstílusokat is társítottak. E korstílusoknak megfelelően újabb művészettörténeti alkorszakok, úgynevezett stílustörténeti korszakok váltak elkülöníthetővé (például a manierizmus). A kortárs művészettörténet már nem a stílusfogalom alapján vizsgálódik, de a stílustörténeti korszakok még mindig célszerűek és hasznosak, annak ellenére is, hogy Ernst Gombrich A művészet története című munkájában rámutatott, a fejlődés folyamatos, nincsenek olyan nagy különbségek, mint azt korábban gondolták (pl. a középkor teljes igénnyel az ókori művészet folytatása).
Az alábbiakban az őskori, ókori, keleti és középkori művészetet régiók, illetve az időben egymással párhuzamos önálló kultúrák szerint csoportosítjuk. Az újkort ugyanakkor az egyes stílustörténeti korszakok szerint tagoljuk.
Az őskori művészetet a kezdetektől az írott történelem kezdetéig tárgyalják.
Az írott történelem kezdeteitől a Római Birodalom bukásáig számítják az ókori művészetet. A mai Irán területén ókorinak számítják az iszlám előtti művészeteket is.
Keleti művészetek
Az európai művészettörténet-tudomány a 20. század óta foglalkozik a keleti művészetekkel is. Általában önálló fejezetet szoktak kapni, hiszen ahistorikus szemléletük miatt gyakorlatilag az ókor óta egységes arculatot mutattak.
A középkori művészetet a reneszánsz kor kezdetéig tárgyalják, bár egyes jelenségei, mint a késő gótika párhuzamos a reneszánsszal.
A középkor és az újkor határán álló stílustörténeti korszakot azért szokták önálló művészettörténeti korként tárgyalni, mert bár szemlélete még erősen kötődik a középkorhoz (a trecento például megfelel az itáliai gótikának), de számos olyan vonást mutat, amelyek napjainkig meghatározzák a művészetről alkotott képet.
Az Amerika felfedezése utáni idők művészete stílustörténeti korszakok szerint. Ez a felosztás kezdetben elsősorban Európára vonatkozik, a 19. századra azonban már a többi földrész europaizálódó területeire is érvényes. A jelenkor művészete is ide tartozik.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- E. H. Gombrich: A művészet története. Szerk. Kézdy Beatrix. Budapest : Glória Kiadó, 2002. 688 p. ISBN 963-9283-64-9