Lički Novi

Lički Novi
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállásfalu
Irányítószám53000
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség264 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság558 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 31′ 04″, k. h. 15° 20′ 14″44.517806°N 15.337342°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 04″, k. h. 15° 20′ 14″44.517806°N 15.337342°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lički Novi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lički Novi falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése

Gospićtól légvonalban 5 km-re közúton 6 km-re délnyugatra a Likai-mezőn, a Gospićról Karlobagra menő 25-ös számú főúttól délre a Novčica partján fekszik.

Története

A falu feletti Novigrad várát 1449-ben a Frangepánok birtokmegosztásakor említik először, amikor Dujam birtoka lett. Őt 1464. július 22-én kelt oklevelében Mátyás király is megerősíti a vár birtokában. A 16. század elején Zrínyi Miklós sógorának, Karlovich Ivánnak a tulajdona volt. 1527-ben a Lika nagy részével együtt elfoglalta a török és a várat megerősítette. Novi vára volt a székhelye Senković Rizvan agának, aki innen igazgatta likai birtokait. 1689. június 15-én elfoglalták a Marko Mesić és Stojan Janković vezette horvát hadak, eleste után a környék kisebb várai harc nélkül kerültek horvát kézre. 1691-ben Mesić horvátokat telepített le ide. 1692-ben a 3200 fős török sereg visszafoglalta, kirabolta és felgyújtotta, de Mesić a Kurjaknál fekvő Tušica-völgyben megverte őket. Már 1695-ben felépült Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt első fatemploma. Az 1723-as egyházlátogatáskor Pohmajević püspök már falazott templomot és plébániaházat talált itt. 1733-ban Benzoni püspök azt írja, hogy néhány évvel korábban megújították a tetőt és a falakat, melyeket két könyökkel megemeltek. Plébániája az akkori Gospićot is magában foglalta. A falunak 1857-ben 1088, 1910-ben 948 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1942. június 23-án hajnalban partizánok támadták meg a falut és a plébánost a szerbek lakta Divoseloba hurcolták. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. Szeptember 13-án a szerbek támadásában a templom is megsérült, majd 17-én egy újabb bombatámadásban az épület ki is gyulladt. A templomból csak néhány miseruhát és tárgyat sikerült megóvni, melyeket a plébános korábban a hívek házaiba menekített, minden egyéb a lángok martaléka lett. Megsemmisült a templom legértékesebb berendezési tárgya a Szent Antal szobor is. A háború után a templomot alapjaitól kellett újjáépíteni. A falunak 2011-ben 297 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.088 858 828 949 1.042 948 963 985 899 851 739 635 495 437 343 297

Nevezetességei

  • A falu feletti magaslaton találhatók Novi (más néven Novigrad) várának csekély maradványai. A vár formájáról ma már csak a bécsi hadilevéltárban őrzött rajz alapján lehet képet alkotni. Eszerint a belső vár szabálytalan ötszög alaprajzú volt, benne egy torony, a várpalota és a várkápolna állt. Körülötte volt a külsővár, melyet északról még egy kisebb elővár is védett. Ez előtt is állt még egy kisebb kápolna.
    Bővebben: Novi vára (Lika)
  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg a 18. század első felében épült, de az a templom 1991 szeptemberében teljesen leégett. A mai templom a háború után 1999 és 2001 között épült fel. Az újjáépítés során a templom területén régészeti feltárások folytak, mely során régi sírok kerültek elő ékszer mellékletekkel.

Jegyzetek

További információk