Liberland Szabad Köztársaság egy magát mikronemzetnek tartó szerveződés (mások által el nem ismert mikroállam), amely „igényt tart” egy Szerbia és Horvátország közötti nemzetközileg vitatott jogállású, a Drávaközben, a Duna jobb partján, Vörösmart közelében fekvő 7 km2-es sziget területére. 2015. április 13-án jelentette be új állam létrejöttét Vít Jedlička, a cseh Szabad Polgárok Pártjának egyik tagja, aki egyben az állam első elnöke is lett.
A szigetállam számára létrehoztak egy honlapot, amelyen keresztül lehet regisztrálni és állampolgárságot igényelni. Liberland hivatalos mottója csehül "Žít a nechat žít", magyarul „Élni és élni hagyni”.[3]
Vít Jedlička célja egy olyan társadalmat létrehozni, ahol a tisztességes emberek anélkül érvényesülhetnek, hogy az állam felesleges szabályokkal és adókkal keserítené meg az életüket. Az államalapítót olyan államok inspirálták mint Monaco, Liechtenstein vagy Hongkong. Liberland hivatalos nyelve eredetileg csak a cseh[4] volt, később az angol is az lett.
Története
Államalapítás
A Liberland által igényelt terület a legnagyobb zöld színű terület, amelyet a térképen "Siga"-ként jelölnek. A határok eltérő értelmezései miatt a sárga színű területekre Szerbia és Horvátország is egyaránt igényt tart, viszont a zöld színnel jelölt terület Horvátország szerint Szerbia részét képezik, ellenben Szerbia nem tart fenn igényt rá.[5]
Vitatott területek
Liberland által igényelt terület
Liberland a Drávaközben, a Duna jobb partján található holtágak egyikének ölelésében fekszik, a hajdani Sziga-sziget és a szomszédságában fekvő kis zátony-sziget alkotja.[6] A Drávaköz a II. világháború után MagyarországtólJugoszláviához, azon belül pedig Horvátországhoz került. A belső közigazgatási határokat a Đilas-bizottság állapította meg, ennek során a Dunánál gyakorlatilag érvényben hagyva a korábbi megyék közti folyami határt, amely a folyó szabályozás előtti középvonalát, illetve az azon alapuló kataszteri, vagy más néven települési közigazgatási határokat követte. A folyamszabályozás óta eltelt időben a Duna jelentősen megváltoztatta a futását, medre nem volt tekintettel a közigazgatási határokra; a jugoszláv időkben ez azonban nem okozott gondot, lévén, hogy államhatárt nem érintettek az így előállt változások, csak belső határokat.[7] A terület szomszédos a szerbiaiKarapanđa és a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum erdős, mocsaras tájegységével.
A Szerbia és Horvátország közötti mélyebb határvita Jugoszlávia szétesése, a horvátországi háború és a horvát EU-csatlakozás után kezdődött. A 138 kilométeres közös határon elszórva találjuk a vitatott területeket. Szerbia a „követhetetlen” közigazgatási határokkal szemben a Duna jelenlegi középvonalát szeretné hivatalos határként elismertetni, Horvátország ellenben ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS-pontokkal letűzött, történelmileg kialakult határhoz. Az ő érvelésüket támasztja alá a nemzetközileg elfogadott Badinter-döntőbizottság határozata is, mely a jugoszláv tagköztársaságok határát tekinti nemzetközi határoknak.[8] Az 1967-es jugoszláv népköztársasági katonai térképek ugyancsak ezt a határt rögzítik. Márpedig ez ugyanaz a kacskaringós vonal, melyhez a horvát fél ragaszkodik.[9]
A horvát–szerb határrendezési elképzelések elveiből adódik, hogy ha a horvát állam tiltakozik Liberland ellen, azzal elismeri, hogy a Duna jobb parti területei az ő fennhatósága alatt állnak, mint ahogy azt a szerbek állítják. Amennyiben pedig a szerbek tiltakoznának, azzal borulna a Duna középvonalát államhatárnak tekintő álláspontjuk.[10] Talán ez az abszurd helyzet mindkét szemben álló felet ráveheti a helyzet rendezésére. A szerb külügyminisztérium álláspontja szerint viszont az „új állam” nem Szerbia területén képződik, ezért Szerbiának nincs területi vitája vele.[11]
Vít Jedlička kijelentette, hogy diplomáciai jegyzékváltást kell kezdeményezni mind Horvátország, mind Szerbia és később az összes többi államhoz a nemzetközi elismerés érdekében.[12]
A Parlamentní Listy cseh újsággal készített interjúban Jedlička azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezése pozitív reakciókat váltott ki főleg a pártjában, de a Polgári Demokrata Párt és a Cseh Kalóz párt néhány tagja is pozitívan fogadta a hírt.[13]
Az elnök letartóztatása
Vít Jedlička államfő
Vít Jedlička elnököt 2015. május 9-én este letartóztatta a horvát rendőrség egyelőre ismeretlen okokból. Jedlička még szombaton Zágrábban, a második világháború befejezése alkalmából rendezett Európa-napon több ország képviselőjével is találkozott, és meghívta őket a május 15-ére tervezett liberlandi grillpartijára. Ezt követően Eszékre utazott, hogy csónakot vásároljon. Végül autóval jutottak el Vörösmartra, ahol a horvát rendőrség várta. Jedlička közölte: az Európai Unió területéről egy olyan területre fog belépni, ahol már nincs hatáskörük. Ezt követően Jedlička átkelt a horvát-liberlandi „határon”. Fél órával később a rendőrség letartóztatta, tolmácsával együtt. Jedlička nem tanúsított ellenállást, noha nem volt hajlandó horvát területre lépni. A rendőrök a pélmonostori rendőrőrsre vitték.[14] Pár óra múlva végül kiengedték.
2023 nyár
2023 augusztusára Liberlandon meghirdették a Floating Man Festivalt. Augusztus 7-én Liberland megnyitja első határátkelőjét Horvátország felé címmel bejelentettek egy megállapodást a horvátországi vörösmarti határőrséggel, miszerint a megfelelő okmányokkal érkezőket felengedik a fesztivál beléptető hajójára.[15]
Államszervezet
Adminisztráció
A kormányt, tíz-tizenkét fővel javasolják felállítani az állam adminisztrációjának intézéséhez. Elektromos szavazórendszeren keresztül lesz lehetséges a tagok megválasztása.[13]
Határok és bevándorlás
Liberland nyílt határ politikát tervez folytatni.[13] De a Facebook oldalukon bejelentették, hogy tárgyalásokat folytatnak a horvátokkal egy határátkelőhely nyitásáról.
Jelenleg, Liberland alapításának idejében, az alkotmány tervezés alatt áll, de a weboldalon már elérhető. Az alkotmányt Svájc inspirálta.[13]
Gazdaság
Vannak tervek egy hivatalos kriptopénz bevezetésére, ámbár az összes többi valuta engedélyezett lesz.[13]
A politikusoknak alkotmányosan meg lesz tiltva, hogy eladósítsák a nemzetet.[13]
Kritikái
2015. április 17-én jelent meg a „Liberland” – avagy hogyan vert át mindenkit a cseh szélsőjobb?[16] c. cikk az Átlátszó.hu internetes portálon. Ebben kifejtik a gerillaakció avagy médiahack hátterét, mely a Szabad Polgárok Pártjának (SSO) aktivistája, a cseh Vít Jedlička „műve”.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Liberland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Hordósi, Dániel (2017) Testvérnép vagy halálos ellenség?: Horvátország és Szerbia. MA/MSc szakdolgozat, BCE
↑A Szovjetunió felbomlása után a nagyhatalmak politikai okokból a belső határok nemzetközi határként való elismerése mellett döntöttek. A határok módosítása ugyanis precedenst teremtene az 1947-es, második világháború után Európában kialakult nemzetközi rend megváltoztathatóságára, ez pedig biztatást jelenthetne számos, egymással ma is alacsony intenzitású konfliktusban álló állam és nép között.
![Liberland fekvése[2]](F%C3%A1jl:Croatia_Serbia_border_Backa_Baranja-hun.svg)
