Liber Endre kislakásépítési programja
(57 budapesti lakóépület)
Település	Budapest
Építési adatok
Építés éve	1926–1929
Építési stílus	neoeklektikus, népies, modern
Tervező	ld. a listában
Hasznosítása
Felhasználási terület	projekt
A Wikimédia Commons tartalmaz Liber Endre kislakásépítési programja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Liber Endre kislakásépítési programja egy 1920-as évekbeli építkezési folyamat volt.

Az 1910-es években Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében számos iskola- és lakóépület épült. Azonban az első világháború megakasztotta az építkezési folyamatokat, majd az azt követő gazdasági nehézségek tovább hátráltatták. Az 1920-as évek közepén merült fel a folytatása, majd az 1282/1925. számú rendelet döntött is arról. Ezt követően Liber Endre tanácsnok (1878–1936)^[1] vezetésével el is kezdődtek a kivitelezések. Akárcsak a Bárczy-féle programban, itt is az építészek szabadon dönthettek a tervezendő épületek stílusáról. Az épületek többsége valamilyen neoeklektikus stílusban épült fel^[2] (pl. neobarokk, neoklasszicista),^[3] néhány azonban már a modern formákat mutatta. Medgyaszay István népies stílusban készítette el épületeit.

A program 1926 és 1929 között zajlott, és a 4 év alatt összesen 57 lakóépület épült fel,^[4] bennük összesen 887 lakással, illetve 1335 szobával.^[3]

Liber 1930-ban Középítkezések Budapesten 1920–1930 címmel könyvben számolt be részletesen a programról.

Akárcsak Bárczy programjában, a Liber-féle építkezésekben is a korszak jelentős építészei vettek részt (nemritkán éppen azok, akik az előző folyamatban is):^[5] Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Böhm Henrik, Hegedűs Ármin, Freund Dezső, Friedrich Loránd, Hültl Dezső, Kismarty-Lechner Jenő, Létay András, Lux Kálmán, Medgyaszay István, Rupp Jenő, Sebestyén Artúr, Almási Balogh Loránd, Bauer és Schmitterer cég, Baumhorn Lipót, Frecska János, Gyenes Lajos, Györgyi Dénes, Hajós Alfréd, Hikisch Rezső, Horváth és Schwarz cég, Müller Pál, Münnich Aladár, Neuschloss Kornél, Orbán Ferenc, Padányi Gulyás Jenő, ifj. Paulheim Ferenc, Quittner Ervin, Szabó Jenő, Szentgyörgyi Gyula, Szöllősi Aurél, Vida Artúr, Wachtel Elemér, Weichinger Károly.

A következő kislakásos házak épültek fel:^[6][3]

Kerület	Cím	Tervező	Stílus	Megjegyzés	Képek
XI.	Budaörsi út 4-18.	Medgyaszay István, Friedrich Loránd[3][7]	népies	4 épület
XIII.	Váci út 170.	Rupp Jenő, Sebestyén Artúr és Lux Kálmán[3]	neobarokk	3 épület. Az igényesen megtervezett épületeket a díszeiktől később megfosztották, ma lecsupaszított formában láthatóak.
XIII.	Gyöngyösi utca 2-6.[3]	Hegedűs Ármin (2.),[8] Böhm Henrik, Freund Dezső (4.)[9] és Létay András (6.)[10]	neobarokk, art déco	3 épület
IX.	Mester u. 33-35.	Kismarty-Lechner Jenő[11]	neoklasszicista-neogót	1 épület
IX.	Mester u. 37-39.	Fridrich Lajos[12]	neobarokk	1 épület
VIII.	Simor (ma: Vajda Péter) u. 43.	Hültl Dezső[13]	neobarokk	1 épület
X.	Üllői út 124.	Bálint Zoltán és Jámbor Lajos[14]	egyéni, stílusba nem sorolható	2 épület

Kerület	Cím	Tervező	Stílus	Megjegyzés	Képek
XI.	Bocskai (Lenke) út 43-45.	Münnich Aladár[15][16]		4 épület	[3]
III.	Hunor u.-Veder u.-Kunigunda u.	Hegedüs Ármin, Böhm Henrik, Gyenes Lajos, ifj. Paulheim Ferenc, Vida Artúr, Sebestyén Ármin[17]		5 épület
XIII.	Kárpát u. 13-15.	Wachtel Elemér, Schwarcz Jenő és Horváth Antal, Baumhorn Lipót[18]		4 épület
XIII.	Váci út 159/a-b.			2 épület
XIV.	Gyarmat u. 47-49.			2 épület
VIII.	Rozgonyi út 26.			1 épület	[4]
IX.	Gyáli út 30.			1 épület
VIII/IX.	Haller u. 12-18.	Almási Balogh Loránd, Orbán Ferenc, Weichinger Károly[19]		4 épület	[5]
X.	Kolozsvári u. 39.	Györgyi Dénes és Padányi Gulyás Jenő[20]		1 épület	[6]
X.	Üllői út 120-122.	Fecskai János, Quitner és Lack[21]		4 épület
X.	Maglódi út 10.	Szőke Imre, Szabó Jenő[22]		2 épület
XIV.	Kerepesi út 118.			1 épület	[7]

Kerület	Cím	Tervező	Stílus	Megjegyzés	Képek
III.	Bécsi út 88-92.	Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc[23][24][25]	neoklasszicista (?)	5 épület

Habár nem Liber vezetésével zajlott, de az 1920-as években folytatódott az iskolaépítési program is, amelynek a következő eredményei voltak:^[27]

• Simor utcai elemi iskola (ma: Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola) befejezése (terv: Lechner Ödön, Reichl Kálmán)
• Lenke úti elemi iskola (terv: Lavotta Gyula)
• Lenke úti óvoda (terv: Lavotta Gyula)
• Rómaifürdő telepi iskola (terv: Szabó Jenő)
• Üllői úti elemi iskola (terv: Lavotta Gyula)
• Farkasréti elemi iskola (terv: ?)
• Németvölgyi úti elemi iskola és óvoda (terv: ?)
• Miskolci úti elemi iskola (terv: ?)
• Ihász utcai elemi iskola (terv: ?)
• Léderer telepi (Sváb-hegy) erdei iskola (terv: Lavotta Gyula)

Ezen kívül 1 emeletet emeltek a már korábban megépült Maglódi úti iskolára.

• Liber Endre: Középítkezések Budapesten 1920–1930, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest, 1930
• Bodó Péter: Amikor válság volt a húszas évek Budapestjén: lakásépítési programot indított a főváros (pestbuda.hu, 2022)

• A Kiss János altábornagy utcai városi bérházak In: Rosch Gábor: Hegyvidéki épületek. A XII. kerület középületei, iskolái, kórházai, szállodái, templomai – Várostörténeti írások 1997-2003., Hegyvidék Lapkiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-216-763-5, 31-34. o.