PROFILPELAJAR.COM

	Lesznai Anna
	Lesznai Anna 1910 körül; (Székely Aladár felvétele)
	Élete
Születési név	Moscovitz Amália
Született	1885. január 3.; Alsókörtvélyes
Elhunyt	1966. október 2. (81 évesen); New York, Amerikai Egyesült Államok
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Jászi Oszkár (1913–1918); Gergely Tibor;
Gyermekei	Andrew Jaszi
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lesznai Anna témájú médiaállományokat.

Zempléni Lesznai Anna, születési nevén Moscovitz Amália, innen a barátai által használt Máli beceneve (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2.) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.

Életpályája

Édesapja Moscovitz Geyza zsidó földbirtokos, édesanyja Deutsch Hermina volt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is.

1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt.^[1]

Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapját is ő tervezte. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz.

1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban.

Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészetet oktatott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.

Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.^[2]

Munkássága

A legjobb magyar költőnők között tartják számon.^[2] Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben.^[3]

Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták.^[3] Szecessziós stílusú textíliáit a korabeli művészeti folyóiratokban gyakran publikálták. Képzőművészeti alkotásaiból őriz műveket a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum Hatvanban.

Irodalmi művei

Hazajáró versek. Költemények; Nyugat, Budapest, 1909
A kis kék pillangó utazása (Bécs, 1913)
Mese a bútorokról és a kis fiúról; ill. szerző; Kner Ny., Gyoma, 1918
Édenkert. Versek; Kner, Gyoma, 1918
Eltévedt litániák; Libelli, Bécs, 1922
Virágos szerelem. Magyar szerelmes versek gyűjteménye; összeáll., ill. Lesznai Anna; Pantheon, Budapest, 1932
Spätherbst in Eden. Roman (Kezdetben volt a kert); németből ford. Ernst Lorsy; Stahlberg, Karlsruhe, 1965
Kezdetben volt a kert. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1966
Köd előttem, köd utánam. Válogatott versek; utószó Hajnal Anna; Szépirodalmi, Budapest, 1967
A tervezés művészete. Előadások; ford. Néray Katalin; Népművelési Intézet–Városi Tanács V. B., Budapest–Hatvan, 1976 (Hatvany Lajos Múzeum füzetei)
A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban; ill. szerző; Móra, Budapest, 1978 (angolul és németül is)
Lesznai képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései; összeáll. Gergely Tibor, utószó Szabadi Judit, Vezér Erzsébet; Corvina, Budapest, 1978
Dolgok öröme; vál., szöveggond., utószó Vezér Erzsébet; Szépirodalmi, Budapest, 1985
Idődíszítés. Mesék és rajzok; szerk., szöveggond., tan. Szilágyi Judit, utószó Boldizsár Ildikó; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum–Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest–Hatvan, 2007
Wahre Märchen aus dem Garten Eden; németre ford. Hecker András, Russy Ilka, szerk., előszó Fehéri György; Das Arsenal, Berlin, 2008
Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből; vál., jegyz., mellékletek Török Petra; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, Budapest–Hatvan, 2010
Kezdetben volt a kert, 1-2.; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Budapest, 2015 (Hágár)

Társasági tagság

Emlékezete

1996-ban Hatvan egyik iskolája felvette Lesznai Anna nevét.^[4]
2016-ban szobrot állítottak az emlékére Hatvanban, születésének 130. évfordulójához kapcsolódóan (a konkrét évfordulós dátumhoz képest némileg megkésve). A Grassalkovich Művelődési Ház parkjában, október 27-én leleplezett, életnagyságú, patinázott bronzszobor Laczik Csaba szobrászművész alkotása.^[5]

Jegyzetek

↑ Jászi Oszkár és Moscovitz Amália házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 439/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
↑ ^a ^b Képzőművészet Magyarországon
↑ ^a ^b Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1218–1219. o. ISBN 963-05-6806-3 – Csűrös Miklós szócikke alapján, OSZK MEK Irodalmi Szerkesztőség: LESZNAI Anna: életrajz és művek. 100 éves a Nyugat (2008)
↑ http://www.lesznai.hu
↑ I. A.: Leleplezték az írónő szobrát. heol.hu, 2016. október 31. [2016. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 31.)

Források

Lesznai Anna. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 28.)

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lesznai Anna témában.

Lesznai Anna az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán
Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 332-346. o.
Földes Györgyi: "Hogy engem lássál nézd meg kedves a kertet". A női én és a metafizikai én Lesznai Anna lírájában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 347-368. o.
Eisemann György: Egy átlényegülés lírai beszéde. Lesznai Anna: Tavasz Isten = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 369-376. o.
Zsávolya Zoltán: Szövegalapzat, műfajiság, autonómia. Lesznai Anna nagyregénye mint élet(műv)ének foglalata = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 377-391. o. ISBN 978-963-9605-73-2
R. Bajkay Éva: Lesznai Anna kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1976. június-július; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1976
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete; Kossuth, Budapest, 1979 (Nők a történelemben)
Török Petra: Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban; Hatvany Múzeum, Hatvan, 2001
Lesznai Anna. Lesznai Anna emlékkiállítás. SZNM-SZMKM, Brämer kúria, Pozsony, 2008. január 23–április 29.; Hagyományok és Értékek Polgári Társulás–A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony, 2008
Meseszövés. Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek; szerk. Boldizsárné Kovács Gizella; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Budapest, 2013
Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Budapest, 2016
Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek)
Asszonysorsok a huszadik században
Versei
Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lesznai Anna a PORT.hu-n (magyarul)
PIM.hu – Életrajz
Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Budapest, 1911
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001
Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963
Hatvani lexikon. Szerk. és írta Petheő Károly, Fazakas Zsigmondné, Kocsári Istvánné. Hatvan, Ady Endre Városi Könyvtár, 1996
Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999-2001
Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997
Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
Szabó Lilla: Szlovákiai magyar könyvművészet 1918-1945. Budapest, Méry Ratio, 2011
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 210–211. o. ISBN 963-547-414-8
Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel. (New York, 1961)
Irodalmi Újság (London, Párizs); 1966/15. (S. A.)