Kék holyva

Kék holyva
(Ocypus ophthalmicus)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Staphyliniformia
Család: Holyvafélék (Staphylinidae)
Alcsalád: Staphylininae
Nemzetség: Staphylinini
Alnemzetség: Staphylinina
Nem: Ocypus
Faj: O. opthalmicus
Tudományos név
Ocypus opthalmicus
(Scopoli, 1763)
Szinonimák
  • Ocypus baicalensis Eppelsheim, 1887
  • Ocypus cyanochloris Hochhuth, 1849
  • Staphylinus atrocoerulescens Goeze, 1777
  • Staphylinus azurescens Mannerheim, 1830
  • Staphylinus balcanicus J. Müller, 1923
  • Staphylinus coerulescens Goeffroy, 1785
  • Staphylinus cyaneus Paykull, 1789
  • Staphylinus hypsibatus Bernhauer, 1899
  • Staphylinus mordax Block, 1799
  • Staphylinus ophthalmicus Scopoli, 1763
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék holyva
(Ocypus ophthalmicus)
témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék holyva
(Ocypus ophthalmicus)
témájú médiaállományokat és Kék holyva
(Ocypus ophthalmicus)
témájú kategóriát.

A kék holyva (Ocypus ophthalmicus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a holyvafélék (Staphylinidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A kék holyva elterjedési területe egész Európa (főként Dél-Európa), a Kaukázus, Közel-Kelet és szórványosan Észak-Afrikában is megtalálható, ugyanis kedveli a homokos-kavicsos élőhelyeket és a pusztai növénytársulásokat. Faunaterü­letünkön a hegyvidékek erdeiben él. Magyarországon főleg a középhegységekből vannak adatai.

Megjelenése

A kék holyva nagy testű, testhossza 15–23 mm, selymesen fénylő kékesfekete színű bogár.

A többi, hozzá hasonló nagy termetű holyvafajtól a következő bélyegek alapján választhatjuk el:[1][2]

  • előtora kékesfekete, apró pontozással; oldalpereme oldalnézetben lehajló szegélyként látható, legalább az előtor hátulsó két harmadában,
  • fejét és előtorát testhez simuló, finom alapszőrzet borítja,
  • teste sötét, fémfény előfordulhat; a potrohon sincsen eltérő színű szőrfolt, szőrzete apró,
  • a potrohszelvények fokozatosan szélesednek ki, az ötödik után tompán keskenyednek el, a fartoldalékok nagyon rövidek,
  • potroh és a lábak is fekete színűek, kékes fémfénnyel
  • lábai karcsúak, egy-egy rövid tövissel a lábszárak vé­gén, lábfejízei egyformák, kivéve az első lábakét,
  • az egész ivarszerv tojásdad alakú
  • az előtör és a szárnyfedők olyan szélesek vagy szélesebbek, mint az előtor, a szárnyfedők színe kékes fémfényű
  • ajaktapogatójának utolsó íze megnyúlt, orsó alakú,
  • rágója széles és zömök, belső élén egy nagyobb és egy kisebb fogacska látható,
  • feje nagy, szögletes alakú,
  • feje, előtora és szárnyfedői fémes kékek.

Életmódja

A kék holyva főleg a középhegységek mészkő vagy dolomit alapkőzetű gyepeinek jellemző faja, de síkságokról is előkerült. Éjszaka aktív ragadozó, apró állatokkal táplálkozik.

Patkó Ferenc biológus szerint azonban a tölgyesek és bükkösök lakója. Kedveli a korhadásban levő fatörzse­ket, ahol kisebb rovarokra és atkákra vadászik, de megtalálható dögön és rothadékon is. Az élettevékenysége főként a nyári hónapokra tehető. Nappali tevékenységet folytató faj. Lárvája az avarrétegben él.[2]

Rendszertana

A kék holyvának több alfaját különítik el:

  • Ocypus ophthalmicus atrocyaneus (Fairmaire, 1860)
  • Ocypus ophthalmicus balearicus (J. Müller, 1926)
  • Ocypus ophthalmicus benoiti (Drugmand, 1998)
  • Ocypus ophthalmicus brigitteae (Drugmand, 1998)
  • Ocypus ophthalmicus ophthalmicus (Scopoli, 1763)
  • Ocypus ophthalmicus rodopensis (Coiffait, 1971)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ocypus opthalmicus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Gattung Ocypus Leach in Samouelle, 1819. Az európai Ocypus-fajok határozókulcsa [német-nyelven], 2018 (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  2. a b Patkó Ferenc

Források

További információk