Kostyán (szlovákul Košťany nad Turcom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 7 km-re délre fekszik.
Története
1323-ban „villa Coschan” alakban említik először. 1360-ban „Castyan”, 1456-ban „Koschan” néven találjuk. Története során különböző nemesi családok birtoka volt. 1478-tól a necpáli Justh család birtokolta. 1534-ben „Kosthyan”, 1553-ban „Kosczany”, 1564-ben „Kostyan” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 18. században a Ruttkai család tulajdonában állt. 1785-ben 55 házában 402 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSTVÁN. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többen evangelikusok, fekszik Sz. Péternek szomszédságában, mellynek filiája, S. Mártontól 1/2 mértföldnyire, nap nyugotra a’ falu végén látszik valamelly nagy épűletnek maradvánnya, földgye jó, réttyei kétszer használtatnak, fája elég Neczpál erdeiből; legelője is elég van, piatzozása mosóczon, és Sz. Mártonban.”[2]
A 19. században a Beniczky és Jesensky családok birtoka. 1828-ban 55 háza volt 475 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szövéssel foglalkoztak. A falut egykor gyógyolaj árusok lakták, akik szerte Európában árulták termékeiket. 1848-tól, a jobbágyfelszabadítás után kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztyán, Thurócz m. tót falu, a Thurócz vize mellett, ut. p. Zsámbokréthez 1 fertálynyira. Számlál 83 kath., 362 evang., 30 zsidó lak. Földe termékeny, rétje s legelője, és jó vizimalma van. F. u. többen.”[3]
Tűzoltó egyesülete 1885-ben alakult. 1887. június 27-én egy tűzvészben 17 lakóház és 24 gazdasági épület égett le a községben. Iskoláját 1904-ben építették. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 488-an lakták, ebből 439 szlovák, 36 magyar, 11 német és 2 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 1084 lakosából 1062 szlovák volt.
2011-ben 1161 lakosából 1084 szlovák volt.
2021-ben 1336 lakosából 1266 (+1) szlovák, 2 (+1) magyar, 2 (+1) cigány, 1 (+1) ruszin, 13 (+1) egyéb és 52 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
- Innét származott Ivan Zbíňovský entomológus, utazó.
- Itt született 1827-ben Samuel Šípka nemzetébresztő, memorandista, újságíró.
- Itt született 1882-ben Ján Párička rózsahegyi nyomdász, kiadó.
- Itt született 1906-ban Andrej Polonec szlovák néprajzkutató, muzeológus, középiskolai tanár.
Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozások
