Az Újszegedi TC-ben kezdett futballozni, majd 1927-ben a Bástya SC-hez került. Innen rövid időn belül kölcsönadták a Csaba FC-nek. 1928 tavaszától ismét Szegeden játszott.[1] Atletikus megjelenése és fizikuma egyedülálló volt, helyezkedése és fejjátéka is a válogatottig repítette.
A FerencvárosbanTakács Gézával, majd Polgár Gyulával alkotta a védelmet. 1933 októberében egy Olaszország elleni barátságos mérkőzésen lábát törte, felépülése hosszú időt vett el a karrierjéből.
1937-ben Budapesten a Ferencvárosi TC soraiban Korányival 4-2-re verte az olasz S.S. Laziót, és elnyerte a Közép-európai Kupát.
1930-tól 1938-ig a Ferencvárosban 157 NB I-es mérkőzésen szerepelt.
1938-ban elhagyta a Fradit, és csatlakozott a Phöbus FC-hez. Innen a francia FC Sète-ben folytatta volna pályafutását, ahol öccse, Dezső már több éve rendkívül sikeresen játszott. A külföldre igazolás meghiúsult, Lajos hamarosan megint visszatért – a második világháború esetleges kitörése okán – Budapestre. Ekkor egy rövid ideig a Nemzeti SC-hez igazolt, majd a másodosztályú Weisz Manfréd FC Csepelben fejezte be pályafutását, mégpedig úgy, hogy a Csepeltől az első osztályból búcsúzott. Ezután a Losonci AFC játékos-edzője volt.[2] 1946 októberében a Móraváros játékosa lett.[3]
A válogatottban
A válogatottban 1929. április 14-én debütált Svájc ellen egy 5–4-es mérkőzésen. Ekkor Még Szegeden játszott.
A válogatottban balszélsőként használták, majd végleges helyét Bíró Sándor oldalán a hátvédsorban találta meg. Súlyos sérüléséből 3 és fél évig tartott felgyógyulása, így ki kellett hagynia az 1934-es világbajnokságot.
A visszatérése után ismét Bíró mellett találta magát a válogatottban. A selejtezőn a görögöket 11–1-re verő csapat kijutott a franciaországi világbajnokságra. Korányi egészen az döntőig a csapat kirobbanthatatlan tagja volt, a döntőben mégsem kapott helyet a kezdő tizenegyben.
1929 és 1941 között negyven alkalommal szerepelt a válogatottban.
Edzőként
1941 és 1943 között a Losonci AFC edzője volt. 1946 elején a Kecskeméti AC trénere lett.[4] 1948 nyarán a Tompai SE edzőjének nevezték ki.[5] 1951 nyarán a Szekszárdi Építők edzője lett.[6] 1952 elején a Miskolci VSC csapatát bízták rá.[7] 1955-ben a Szarvasi Traktor edzője volt.[8] 1957 végén a Szentesi Kinizsi edzője lett.[9][10]