Ugyanez év őszén hazatérve, Békéscsabán segédlelkészkedett, majd 1869 májusában pitvarosi lelkész lett. Munkásságának eredménye a templom, a lelkészház és a harmadik elemi iskola volt.
1892 januárjában békéscsabai lelkész lett. Az arad-békési egyházmegyének 1896-1900 között volt esperese, mely címről lemondott. A lemondás oka a Lex Koreniának nevezett egyházlátogatási szabályrendelet-tervezet volt. A vasfegyelem megteremtését célzó javaslatot az egyéni élethez szokott papok a szabadság elleni támadásnak minősítették. Az egyházmegye lelkészei csaknem kivétel nélkül összefogtak ellene, kíméletlenül támadták - ki nyíltan, ki névtelenül.
A politikai életben nem vett részt, de szavazatával a Függetlenségi Pártot támogatta. Békéscsabán ő képviselte az evangélikus egyház lelkészi karát a városban lefolyt minden hazafias megmozdulás alkalmával. Ő volt az ünnepi szónok a Kossuth-szobor leleplezésekor.
Dr. Luther Márton kis kátéjának magyarázata, Corvina Nyomda, Békéscsaba, 1897, II. átdolgozott kiadás, 1899.
Gyászbeszéd melyet Nagytiszteletű Achim Ádám szarvasi Ág. H. Ev. lelkész és Érd. békési esperes koporsója felett mondott 1899. október hó 25-én , Corvina Könyvnyomda, Békéscsaba, 1899.
Luther és Melanchthon jellemrajza, Povázsay Nyomda, Békéscsaba, 1897.
Mi okozta a reformációt?, Veres Lajos Nyomdája, Orosháza, 1898.
Konfirmációi vezérfonal (szlovákul is), Corvina Nyomda, Békéscsaba, 1900, II. kiadás 1911.