PROFILPELAJAR.COM

	Komáromi járás (Okres Komárno)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Forgalmi rendszám	KN
	Népesség
Teljes népesség	100 952 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	91,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	1100,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 18° 07′ 52″47.762500°N 18.131111°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 45″, k. h. 18° 07′ 52″47.762500°N 18.131111°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromi járás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Komáromi járás (Magyarország).

A komáromi járás (Okres Komárno) szlovákiai közigazgatási egység, a Nyitrai kerület része. Összterülete 1100 négyzetkilométer,^[2] lakossága 103 995 fő (2011). Székhelye Komárom (Komárno), gépkocsijelzése KN. A járás legnagyobb része az egykori Komárom vármegye területén fekszik, keleti részén Búcs, Bátorkeszi, Dunamocs és Karva községek Esztergom vármegyéhez tartoztak.

2006-ban lakosságából 69,23% magyar, 27,35% (29 239 fő) szlovák és 3,42% más nemzetiségű volt.^[3]

2011-ben 103 995 lakosából 66 356 (63,8%) magyar és 29 463 (28,33%) szlovák volt.

1994 óta (Bogya és Gellér szétválásával) 41 község alkotja a Komáromi járást, ebből 4 visel városi címet (Komárom, Gúta, Naszvad és Ógyalla).

Története

A Komáromi járás 1923-ban jött létre, mai határait az 1960-as közigazgatási átszervezéskor alakították ki, azóta változatlanok.

A járás mai területe a Magyar Királyságban nagyrészt Komárom vármegyéhez tartozott, csak a négy legkeletibb község volt Esztergom vármegye része, maga Komárom városa pedig szabad királyi, illetve törvényhatósági jogú városként nem tartozott egyik megyéhez sem és nem volt járási székhely sem. Komárom megye északi, Duna-balparti része két járásra oszlott: a Vág-Dunától nyugatra a Csallóközi járás feküdt, melynek székhelye Nemesócsa volt, keletre pedig az Udvardi járás Ógyalla székhellyel. Esztergom vármegye Duna-balparti része a Párkányi járást alkotta.

1918-ban az említett megyéknek a Dunától északra fekvő összes területei csehszlovák uralom alá kerültek, amit a trianoni békeszerződés véglegesített 1920-ban. 1922-ig kis módosításokkal a korábbi közigazgatási felosztás maradt érvényben. A járások nevét székhelyüknek megfelelően módosították, így a Csallóközi járás neve Nemesócsai lett, az Udvardié pedig Ógyallai. Emellett Esztergom és Győr vármegye Csehszlovákiához csatolt részeit összevonták Komárom megyével, így a Párkányi járás is ennek része lett, a Győr megyéből idekerült hét községet (a Csilizközt) pedig a Nemesócsai járáshoz osztották be.

1923. január 1-jén Csehszlovákia közigazgatási átszervezésével megszűnt a Magyar Királyságtól örökölt vármegyerendszer és Szlovákia területén hat nagymegye alakult. Ekkor Komárom elvesztette megyeszékhely rangját és törvényhatósági jogát, ugyanakkor járási székhely lett. Az ettől kezdve Pozsony megyéhez tartozó Komáromi járás tulajdonképpen az egykori Csallóközi járás helyét vette át: ennek községeit fogta össze Komárom városával, a csilizközi községeket pedig átcsatolták a Dunaszerdahelyi járáshoz. Határai ezután 1949-ig változatlanok voltak, eltekintve az 1938 és 1945 közötti átmeneti magyar uralom időszakától.^[4] Az Ógyallai járás határai szintén nem változtak, a Párkányihoz viszont keleten hozzácsatoltak néhány községet az egykori Hont vármegyéből, és e két járást Nyitra megyébe osztották be.

1928-ban a nagymegyék megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, és az említett járások mind a szlovák tartomány irányítása alá kerültek.

1938-ban az első bécsi döntés nyomán a Komáromi járás mai teljes területe Magyarország része lett, ahol az ismét önállóvá vált Komárom vármegye és Esztergom vármegye között osztották fel. A Komáromi járás területe az 1923-ban kialakítottól csak annyiban tért el, hogy Komárom ismét kivált belőle törvényhatósági jogú várossá alakulva, Kamocsát és Szimőt pedig átcsatolták Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye Érsekújvári járásához, ahogy az Ógyallai járás északkeleti részét is.

A második világháború után, 1945-ben visszaállt az 1938 előtti országhatár és járási felosztás.

A kommunista hatalomátvétel után Csehszlovákia közigazgatási felosztását 1949-ben jelentősen átalakították. Ekkor hozták létre a Nagymegyeri járást (okres Čalovo), melyhez átcsatolták a Komáromi járás Nagykeszitől és Ekeltől nyugatra fekvő községeit és a Dunaszerdahelyi járás keleti részét. Ugyanekkor Szimőt és Kamocsát ismét az Érsekújvári járáshoz csatolták. Így 1949-től mindössze 8 község (Csallóközaranyos, Ekel, Gúta, Keszegfalva, Komárom, Megyercs, Nagykeszi és Örsújfalu) tartozott a Komáromi járáshoz, ezzel az akkori Csehszlovákia kisebb járásai közé tartozott.^[5] Szlovákia területe ekkor ismét hat, most kerületnek nevezett nagyobb közigazgatási egységre tagolódott, melyek közül a Nagymegyeri járás a Pozsonyihoz, a tőle keletre fekvő járások pedig a Nyitraihoz tartoztak.

Csehszlovákia közigazgatási felosztásának újabb átszervezésekor, 1960. július 1-jén a megszűnt Ógyallai járás valamennyi községét, a szintén megszűnt Nagymegyeri járás Ekecstől és Nagymegyertől keletre fekvő kisebb részét, valamint az ugyancsak megszűnt Párkányi járás négy legnyugatibb községét (Dunamocs, Karva, Búcs, Bátorkeszi) a Komáromi járáshoz csatolták, melyet a Nyugat-Szlovákiai kerületbe osztottak be.

1990-ben a kerületek megszűntek, de a Komáromi járás területe se ekkor, se Szlovákia 1996-os közigazgatási átszervezésekor nem változott, amikor a Nyitrai kerülethez osztották be ismét.

A szlovákiai komáromi járás községei és városai

Településnév (magyarul)	Településnév (szlovákul)	Terület (km²)	Népesség (2001, fő)	Népsűrűség (2001, fő/km²)	Magyar lakosság aránya (2001, %)	Magyar lakosság aránya (2011, %)
Bajcs	Bajč	37,48	1259	33	56,9	44,2
Bátorkeszi	Bátorove Kosihy	45,89	3514	77	83,4	78,2
Bogya	Bodza	6,32	364	58	92,9	87,9
Bogyarét	Bodzianske Lúky	5,17	223	43	95,1	91,6
Búcs	Búč	31,50	1243	39	93,6	91,1
Csallóközaranyos	Zlatná na Ostrove	35,41	2566	72	90,5	85,1
Csicsó	Číčov	29,50	1397	47	91,5	86,5
Dunamocs	Moča	17,87	1194	67	92,0	91,8
Dunaradvány	Radvaň nad Dunajom	15,76	738	47	91,5	90,1
Ekel	Okoličná na Ostrove	29,89	1461	49	88,6	82,0
Gellér	Holiare	9,88	424	43	92,9	90,0
Gúta	Kolárovo	106,82	10 823	101	80,8	76,6
Hetény	Chotín	20,43	1448	71	87,1	83,4
Ifjúságfalva	Dedina Mládeže	12,78	521	41	66,6	63,2
Ímely	Imeľ	21,96	2227	101	46,5	42,7
Izsa	Iža	28,07	1589	57	72,8	64,9
Karva	Kravany nad Dunajom	15,88	789	50	81,0	74,1
Keszegfalva	Kameničná	34,51	1793	52	78,6	69,2
Kolozsnéma	Klížska Nemá	11,81	579	49	92,2	92,7
Komárom	Komárno	102,81	37 366	363	60,1	53,9
Komáromfüss	Trávnik	18,74	703	38	91,3	81,7
Komáromszentpéter	Svätý Peter	34,33	2621	76	73,6	68,4
Lakszakállas	Sokolce	19,42	1275	66	91,4	90,8
Madar	Modrany	27,07	1445	53	85,3	82,4
Marcelháza	Marcelová	35,75	3822	107	88,5	86,1
Martos	Martovce	19,96	766	38	90,6	87,9
Megyercs	Čalovec	23,21	1172	50	73,0	62,1
Nagykeszi	Veľké Kosihy	24,40	970	40	85,6	77,8
Naszvad	Nesvady	57,86	5014	87	59,0	53,6
Nemesócsa	Zemianska Olča	27,94	2627	94	89,8	81,8
Ógyalla	Hurbanovo	59,94	8153	136	50,2	41,2
Pat	Patince	11,31	490	43	91,4	84,9
Perbete	Pribeta	42,80	3137	73	76,6	73,7
Szilas	Brestovec	7,49	514	61	96,3	95,1
Szilasháza	Šrobárová	8,39	1259	33	3,5	4,0
Tany	Tôň	9,50	834	88	88	87,5
Újgyalla	Dulovce	12,38	1868	151	2,9	2,5
Újpuszta	Mudroňovo	4,01	123	31	5,7	5,7
Vágfüzes	Vrbová nad Váhom	21,70	563	26	89,2	80,7
Virt	Virt	4,68	302	65	67,6	59,6
Zsemlékes	Lipové	10,58	195	18	14,4	15,1

Megjegyzés: A listában a városok nevei vastagon szedve.^[6]

Oktatás

A 2024/25-ös tanév alapiskolai statisztikája. ^[7]

	Alapiskolák 2024/25-ös tanév
Település	Össz	Magyarul	%
Komáromi járás	7392	4689	63,4%
Komárom környéke	4267	2953	69,2%
Komárom	2804	1727	61,6%
Bátorkeszi	242	137	56,6%
Búcs	119	119	100,0%
Csallóközaranyos	146	146	100,0%
Dunamocs	87	87	100,0%
Dunaradvány	16	16	100,0%
Ekel	131	131	100,0%
Hetény	139	139	100,0%
Izsa	74	74	100,0%
Keszegfalva	38	29	76,3%
Madar	67	67	100,0%
Marcelháza	386	263	68,1%
Martos	18	18	100,0%
Gúta környéke	1493	1098	73,5%
Csicsó	105	105	100,0%
Gúta	960	678	70,6%
Lakszakállas	169	169	100,0%
Nagykeszi	12	12	100,0%
Nemesócsa	236	123	52,1%
Tany	11	11	100,0%
Ógyalla környéke	1632	638	39,1%
Ógyalla	594	261	43,9%
Imely	123	0	0,0%
Komáromszentpéter	255	126	49,4%
Újgyalla	65	0	0,0%
Perbete	192	103	53,6%
Naszvad	396	148	37,4%
Bajcs	7	0	0,0%

Irodalom

Zděnek Farkaš - Barbara Gábriková 2022: Medený sekeromlat typu Székely-Nádudvar z okolia Komárna. Zborník SNM - Archeológia 32.
Bucz, V. 2021: Hniezdenie bociana bieleho (Ciconia ciconia) v okrese Komárno v rokoch 2011 a 2021. Iuxta Danubium 17.
Štefan Engel – Norbert Sánta 2020: Perličky z histórie medailových srncov z okolia Komárna. In: Zborník Múzea vo Svätom Antone XXIV, 282-285.
Dorotovičová Cs. 2018: Distribution of aquatic macrophytes in Danube-tributaries canals in Slovakia. In: Janauer, G. A. – Gaberščik, A. – Květ, J. – Germ, M. – Exler, N. (eds.): Macrophytes of the River Danube Basin. Academia, Praha, 203-220.
Huszár László – Horváth Zsolt 2017 (szerk.): Komárom kollégium
Varga Kálmán: Telepesfalvak, kolóniák Komárom környékén (1919-1950)
Bucz, V. 2013: Hniezdenie bociana bieleho (Ciconia ciconia) v okrese Komárno v období 2011–2013. Iuxta Danubium 15, 77-86.
2002 Üdvözöljük a komáromi járásban – Tudnivalók a Komáromi járásról. ISBN 80-8056-276-8
Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4
Stollmann András – Szabóová, A. 1999: Bocian biely (Ciconia ciconia) v okrese Komárno. Rosalia – Spravodaj ochrany prírody okresu Nitra a Chránenej krajinnej oblasi Ponitrie 14, 181-188.
Dóka Klára 1995: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 - áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján. Levéltári Közlemények 66/1-2
Szabóová, A. 1989: Príroda okresu Komárno. Bratislava.
Fehérváry Magda 1987: A komáromi járás tájházai. Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 2, 113-115.
Szabóová, A. 1987: Z činnosti na úseku štátnej ochrany prírody v okrese Komárno. Ochrana prírody a pamiatok v Západoslovenskom kraji I/ 1, 109-118.
Pavol Binder 1984: Rozšírenie bociana bieleho (Ciconia ciconia) v okresoch Dunajská Streda a Komárno. In: Muzeálny spravodaj – Západoslovenské múzeum Trnava, 46-48.
Hegedűsné Marikovics Katalin 1983: Helynevek Csehszlovákia komáromi járásából. Magyar Névtani Dolgozatok 45.
Mačanský, L. – Kajtár, J. 1982 (Zost.): Okres Komárno. Bratislava.
Binder Pál 1981: Rozšírenie a bionómia bociana bieleho (Ciconia ciconia) v okresoch Dunajská Streda a Komárno. Časopis Stredoslovenskej zoologickej spoločnosti.
1974 25 rokov socialistického poľnohospodárstva v okrese Komárno
František Hegely 1966: Podunajská kronika 1965. Komárno.
Soznam obcí v Republike Československej. Diel II. Soznam obcí na Slovensku podľa správneho rozdelenia z 1. februára 1949 (A Csehszlovák Köztársaság községeinek jegyzéke. II. rész. Szlovákia községeinek jegyzéke az 1949. február 1-jei közigazgatási felosztás szerint) (szlovák nyelven). Bratislava: Slovenský plánovací úrad (Szlovák Tervhivatal) (1949)

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Rozloha v km² podľa: územie a rok (szlovák nyelven). Štatistický úrad SR, 2006. december 31. [2011. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
↑ Obyvaťeľstvo podľa národnosti k 31.12. podľa: územie, národnostná štruktúra a rok (szlovák nyelven). Štatistický úrad SR, 2006. december 31. [2011. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 27.)
↑ Mácza Mihály: Komárom - történelmi séták a városban, Madách, 1992, 14. p.
↑ Komárno 1945-1975, 32-33. p.
↑ Archivált másolat. [2008. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
↑ Štatistiky - CVTI SR. www.cvtisr.sk. (Hozzáférés: 2024. december 7.)