PROFILPELAJAR.COM

	Kattara-mélyföld
Ország	Egyiptom
Település	Matrúh
Terület	19 605 km2
	Elhelyezkedése
Tszf. magasság	−134 m
	Kattara-mélyföld Pozíció Egyiptom térképén
	é. sz. 30° 00′, k. h. 27° 30′30.000000°N 27.500000°EKoordináták: é. sz. 30° 00′, k. h. 27° 30′30.000000°N 27.500000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kattara-mélyföld témájú médiaállományokat.

A Kattara-mélyföld (arabul: منخفض القطارة, DIN 31635 szerinti átírással Munḫafaḍ al-Qaṭṭārah) Egyiptom északnyugati részén, a Líbiai-sivatagban található lefolyástalan medence. A medence felszínének nagyobb része a tengerszint alatt terül el, és homokdűnék, sóréteg és sós mocsarak fedik. A legmélyebb pontja -133 méter. Területe közel 20 000 km².

Leírás

A medence északi részen 280 m magas dombok vannak, délen a Nagy-homoktenger homokdűnéi hullámzanak. A mocsarak 300 km²-t foglalnak el. A kiszáradt tavakban nagy esőzések után időszakosan van víz. A mélyedést folyamatosan alakítja a sós erózió és a szél.^[1]

A mélyedésben van néhány oázis: a Szíva-oázis, a Kara-oázis, a Mogra-oázis, az Ain EI Qattara és az Ein EI Ghazzalat. A Siva-oázis védett terület. A Hatiyat Tabaghbagh és Hatiyat Umm Kitabain oázisok körül vizenyős területek találhatók, ahol számos növény él, köztük cserjék és kisebb pálmaerdők is. A medencében több helyen kutatnak olaj után.

Növény- és állatvilág

A sekélyes helyeken akáciaerdők nőnek, a közönséges nád állandó növényzet a mocsaras vidéken.^[2] A mélyföld északi és nyugati részén, az oázisok közelében gepárdok élnek.^[3] A gazella szintén a mélyedés lakója, és gepárdok fő tápláléka. A délnyugati részen vizenyős területek mellett nagyobb gazellapopuláció él. A vizenyős és füves részeken a fokföldi nyúl, aranysakál, róka és kis létszámú sörényes juh él. Egykor itt élt, de mára kihalt a kardszarvú antilop és az addax.^[4]

Klíma

A Kattara-mélyföld éghajlata száraz, északon évente 25–50 mm csapadék esik, délen ennél kevesebb. A napi hőmérséklet 6,2–36,2 °C között ingadozik. Az uralkodó széljárás északnyugati, márciusban 11,5 m/s, decemberben 3,2 m/s.^[5]

Története

Az európaiak közül angol felfedezők járták be először 1921 és 1925 között a mélyedést, tapasztalataikat 1931-ben tették közzé a The Geographical Journal folyóiratban.^[6] A második világháború nem kerülte el a Kattara-mélyföldet. A német-olasz csapatok és az angolok a Földközi-tenger és a mélyföld között aknamezőket és állásokat telepítettek. Az el-alameini csaták a közelben zajlottak le.^[7]^[8]

Az itt állomásozó németek akaratlanul is hozzájárultak az üzenetek titkosítására készített Enigma feltöréséhez, mivel állandóan azt az üzenetet küldték, hogy „nincs semmi jelentenivaló”.^[9]

Lakosság

Csak a Kara-oázisnak van állandó lakossága, mintegy 300 fő.^[10] A medence területén nomád beduinok vándorolnak.

Irodalom

El Bassyony, Abdou: Introduction to the geology of the Qattara Depression. (hely nélkül): International Conference on the Studies and Achievements of Geosciences in Egypt, 69. 1995.
Hughes, R. H. and J. S. Hughes: A Directory of African Wetlands. (hely nélkül): IUCN, Gland, Switzerland. 1992. ISBN 2-88032-949-3

Jegyzetek

↑ Aref M.A.M., El-Khoriby E., Hamdan M.A. 15 June 2002. The role of salt weathering in the origin of the Qattara Depression, Western Desert, Egypt. Geomorphology, Volume 45, Issues 3-4, Pages 181-195.
↑ "Saharan halophytics". Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. http://worldwildlife.org/ecoregions/pa0905
↑ Saleh, M.A., Helmy, I. and Giegengack. 2001. The Cheetah, "Acinonyx jubatus" (Schreber, 1776) in Egypt (Felidae, Acinonychinae). "Mammalia" 65 (2): 177-194.
↑ Manlius, M., Menardi-Noguera, A. and Andras Zboray, A. 2003. Decline of the Barbary sheep (Ammotragus lervia) in Egypt during the 20th century: literature review and recent observations. J. Zool. (London) 259: 403–409.
↑ Mortensen N.G, Said U.S, Badger J. 2006. Wind Atlas for Egypt: Measurements, Micro- and Mesoscale Modeling. New and Renewable Energy Authority, Cairo, Egypt
↑ Bagnold, R.A. 1931. Journeys in the Libyan Desert, 1929 and 1930. The Geographical Journal 78(1): 13-39; (6):524-533
↑ Bagnold, R.A. 1931. Journeys in the Libyan Desert, 1929 and 1930. The Geographical Journal 78(1): 13-39; (6):524-533.
↑ Jorgensen, C. (2003). Rommel's panzers: Rommel and the Panzer forces of the Blitzkrieg, 1940-1942 (pp. 78–79). St. Paul, MN: MBI
↑ Lee, Lloyd (1991). WWII: Crucible of the Contemporary World : Commentary and Readings. M.E. Sharpe. pp. 240. https://books.google.co.uk/books?id=3l_vg1p5EHsC&pg=PA240&lpg=PA240&dq=qattara+depression&source=bl&ots=dv54B4xt4B&sig=J-4eSBeuachgkOXrQBgQn8lPq-E&hl=en&sa=X&ei=ciwhUeWfCeX74QTXqoCIDg&redir_esc=y#v=onepage&q=qattara%20depression%20enigma%20nothing%20to%20report&f=false.
↑ Kjeilen, Tore Looklex report on the Qara oasis