PROFILPELAJAR.COM

Katicabogárfélék
	Evolúciós időszak: kréta–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Cucujiformia;
Öregcsalád:	Lapbogárszerűek (Cucujoidea);
Család:	Coccinellidae; Latreille, 1807
Alcsaládok
	Szerecsenkata-formák (Chilocorinae); Félbödeformák (Coccidulinae); Katicaformák (Coccinellinae); Bödeformák (Epilachninae); Bödiceformák (Scymninae); Ortaliinae; Sticholotidinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Katicabogárfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Katicabogárfélék témájú kategóriát.

Huszonkétpettyes katica *(Psyllobora vigintiduopunctata)* lárvája

Narancsszínű tizenhatcseppes füsskata mozgásban

A katicabogárfélék (Coccinellidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. A világszerte nagyjából hatezer fajt számláló csoportnak Európában 207,^[1] Magyarországon 90 képviselője él.

Változatos életmódot élő fajok tartoznak a családba, a csoportban mezőgazdasági kártevők és a biológiai védekezésben használt fajok is előfordulnak, de a fajok többsége gazdasági szempontból közömbös.

Rendszerezésük

Megjelenésük

A katicabogarak hossza fajtól függően változó: 1,5-12 milliméter közötti. A színezetük is különböző, rendszerint élénk színeik (narancssárga, vörös, sárga, fekete) kontrasztos mintázatot alkotnak. A feltűnő (aposzematikus) mintázat a bogár kellemetlen ízére figyelmezteti a ragadozókat. Nem mindegyik katicabogárfaj pettyes, vannak csíkosak és egyszínűek is. Testük a fajok többségénél csupasz, fényes, de vannak többé-kevésbé szőrözött fajok is (pl. bödiceformák).

Életmódjuk

A katicabogarak zöme ragadozó életmódot folytat, nagy részük főként levéltetvekkel táplálkozik, egyes csoportok atkákat, pajzstetveket, liszteskéket fogyaszt. De a katicabogarak nagy többsége nem préda-specifikus, minden alkalmas méretű állatot elfogyasztanak. A ragadozó fajokon kívül vannak lisztharmatgombákkal táplálkozó, valamint növényeket fogyasztó katicabogarak is (bödeformák), melyek táplálkozásukkal termesztett növényeinken kárt is okozhatnak (pl. lucernaböde). Táplálékhiány esetén a lárvák kannibalizmusra is kényszerülhetnek, illetve gyakorta előfordul, hogy egyes katicafajok a család más tagjainak lárváit fogyasztják.

A magyarországi fajok a telet imágó alakban vészelik át, leggyakrabban avar, fakéreg, fűcsomók, vagy a talaj védelmében. Előfordul, hogy egyes fajok (pl. harlekinkatica) mesterséges létesítményekbe, lakásokba vonul telelőhelyet keresni, ilyenkor óriási tömegben verődhetnek össze, mely az emberek számára kellemetlenséget, sőt egészségügyi problémákat is jelenthet.

A kifejlett egyedek körülbelül egy évig élnek.

Ha a katicabogarakat támadás éri, reflexes „vérzés” megindításával védekeznek. Ilyenkor a lábaik ízületein keresztül vérnyirok szivárog ki. Ez a folyadék kellemetlen ízű anyagokat (coccinellin, adaliin, propylein) tartalmaz, ami elriasztja a hangyákat és a madarakat.

Szaporodásuk

A fajok többségének évente egy nemzedéke van, de vannak több generációt képző fajaink is. A párzási időszak tavasszal és nyáron van. A peték száma fajtól függően különböző: 3-300 között. A petéből 5-8 nap múlva kelnek ki a lárvák.

Magyarországon előforduló fajok, alfajok és rendszertani besorolásuk

Félbödeformák (Coccidulinae) Weise, 1901
- Coccidula Kugelann, 1798
  - nádi félböde (Coccidula rufa) (Herbst, 1783)
  - mocsári félböde (Coccidula scutellata) (Herbst, 1783)
- Rhyzobius Stephens, 1829
  - szalagos félböde (Rhyzobius chrysomeloides) (Herbst, 1792)
  - félholdas félböde (Rhyzobius litura) (Fabricius, 1787)
- Tetrabrachys Kapur, 1948
  - pusztai földiböde (Tetrabrachys connatus) (Creutzer, 1796)
Bödiceformák (Scymninae) Mulsant, 1846
- Hyperaspis Chevrolat, 1837
  - mezei szerecsenböde (Hyperaspis campestris) (Herbst, 1783)
  - egyszínű szerecsenböde (Hyperaspis concolor) (Suffrian, 1843)
  - homoki szerecsenböde (Hyperaspis erythrocephala) (Fabricius, 1787)
  - vállcseppes szerecsenböde (Hyperaspis pseudopustulata) Mulsant, 1853
  - négycseppes szerecsenböde (Hyperaspis quadrimaculata) Redtenbacher, 1843
  - tojásdad szerecsenböde (Hyperaspis reppensis) (Herbst, 1783)
- Clitostethus Weise, 1885
  - liszteske-bödice (Clitostethus arcuatus) (Rossi, 1794)
- Nephus Mulsant, 1846
  - kétpettyes törpebödice (Nephus bipunctatus) (Kugelann, 1794)
  - kétjegyes törpebödice (Nephus bisignatus claudiae) Fürsch, 1984
  - feketés törpebödice (Nephus nigricans) (Weise, 1879)
  - négyfoltos törpebödice (Nephus quadrimaculatus) (Herbst, 1783)
  - korongfoltos törpebödice (Nephus redtenbacheri) (Mulsant, 1846)
  - Ulbrich-törpebödice (Nephus ulbrichi) Fürsch, 1977
- Scymniscus Dobrzhanskiy, 1928
  - halványfoltos törpebödice (Scymniscus anomus) (Mulsant et Rey, 1852)
  - Horion-törpebödice (Scymniscus horioni) (Fürsch, 1965)
  - korzikai törpebödice (Scymniscus semirufus) (Weise, 1885)
- Scymnus Kugelann, 1794
  - ostoros bödice (Scymnus flagellisiphonatus) Fürsch, 1970
  - sziki bödice (Scymnus sacium) Roubal, 1928
  - fekete bödice (Scymnus ater) Kugelann, 1794
  - sárgavégű bödice (Scymnus haemorrhoidalis) Herbst, 1797
  - gesztenyebarna bödice (Scymnus limbatus) Stephens, 1832
  - barna fenyvesbödice (Scymnus abietis) (Paykull, 1798)
  - sárgafejű bödice (Scymnus auritus) Thunberg, 1795
  - csúcsfoltos bödice (Scymnus ferrugatus) (Moll, 1785)
  - gömbölyded bödice (Scymnus fraxini) Mulsant, 1850
  - kis fenyvesbödice (Scymnus impexus) Mulsant, 1850
  - sárgás bödice (Scymnus silesiacus) Weise, 1902
  - négyfoltos bödice (Scymnus subvillosus) (Goeze, 1777)
  - varratsávos bödice (Scymnus suturalis) Thunberg, 1795
  - kis kerekbödice (Scymnus apetzi) Mulsant, 1846
  - széleslábú bödice (Scymnus doriae) Capra, 1924
  - feketecombú bödice (Scymnus femoralis) (Gyllenhal, 1827)
  - közönséges bödice (Scymnus frontalis) (Fabricius, 1787)
  - vállfoltos bödice (Scymnus interruptus) (Goeze, 1777)
  - négycseppes bödice (Scymnus magnomaculatus) Fürsch, 1958
  - nagyfoltos bödice (Scymnus marginalis) (Rossi, 1794)
  - fekete fenyvesbödice (Scymnus nigrinus) Kugelann, 1794)
  - vörösfoltos bödice (Scymnus rubromaculatus) (Goeze, 1777)
  - pontsoros bödice (Scymnus schmidti) Fürsch, 1958
  - nagy kerekbödice (Scymnus suffrianioides apetzoides) Capra et Fürsch, 1967
- Stethorus Weise, 1885
  - atkász bödice (Stethorus pusillus) (Herbst, 1797)
Szerecsenkata-formák (Chilocorinae) Mulsant, 1846
- Chilocorus Leach, 1815
  - szalagos szerecsenkata (Chilocorus bipustulatus) (Linnaeus, 1758)
  - vesefoltos szerecsenkata (Chilocorus renipustulatus) (Scriba, 1791)
- Exochomus L. Redtenbacher, 1843
  - négyfoltos szerecsenkata (Exochomus quadripustulatus) (Linnaeus, 1758)
- Parexochomus Barovskij, 1922
  - egyszínű szerecsenkata (Parexochomus nigromaculatus) (Goeze, 1777)
- Platynaspis L. Redtenbacher, 1843
  - négypettyes szerecsenkata (Platynaspis luteorubra) (Goeze, 1777)
Katicaformák (Coccinellinae) Latreille, 1807
- Adalia Mulsant, 1846
  - kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) (Linnaeus, 1758)
  - rajzos katica (Adalia conglomerata) (Linnaeus, 1758)
  - tízpettyes katica (Adalia decempunctata) (Linnaeus, 1758)
- Anatis Mulsant, 1846
  - szemfoltos katica (Anatis ocellata) (Linnaeus, 1758)
- Anisosticta Chevrolat, 1836
  - tizenkilencpettyes katica (Anisosticta novemdecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
- Aphidecta Weise, 1893
  - sárga katica (Aphidecta obliterata) (Linnaeus, 1758)
- Calvia Mulsant, 1850
  - tízcseppes füsskata (Calvia decemguttata) (Linnaeus, 1767)
  - tizennégycseppes füsskata (Calvia quatuordecimguttata) (Linnaeus, 1758)
  - tizenötcseppes füsskata (Calvia quindecimguttata) (Fabricius, 1777)–
- Ceratomegilla Crotch, 1873
  - alhavasi katica (Ceratomegilla notata) (Laicharting, 1781)
  - bogáncskatica (Ceratomegilla undecimnotata) (Schneider, 1792)
- Coccinella Linnaeus, 1758
  - csarabkatica (Coccinella hieroglyphica) Linnaeus, 1758
  - hangyászkatica (Coccinella magnifica) Redtenbacher, 1843
  - ötpettyes katica (Coccinella quinquepunctata) Linnaeus, 1758
  - hárompettyes katica (Coccinella saucerottii) Mulsant, 1850
  - hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) Linnaeus, 1758
  - sziki tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata tripunctata) Linnaeus, 1758
  - közönséges tizenegypettyes katica (Coccinella undecimpunctata undecimpunctata) Linnaeus, 1758
- Coccinula Dobzhansky, 1925
  - feketesárga katóka (Coccinula quatuordecimpustulata) (Linnaeus, 1758)
  - oldalsávos katóka (Coccinula sinuatomarginata) (Faldermann, 1837)
- Halyzia Mulsant, 1846
  - tizenhatcseppes füsskata (Halyzia sedecimguttata) (Linnaeus, 1758)
- Harmonia Mulsant, 1850
  - harlekinkatica (Harmonia axyridis) (Pallas, 1773)
  - négypettyes katica (Harmonia quadripunctata) (Pontoppidan, 1763)
- Hippodamia Chevrolat, 1837
  - hétfoltos katica (Hippodamia septemmaculata) (DeGeer, 1775)
  - mocsári katica (Hippodamia tredecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
  - tizenhárompettyes katica (Hippodamia variegata) (Goeze, 1777)
- Myrrha Mulsant, 1846
  - tizennyolccseppes füsskata (Myrrha octodecimguttata) (Linnaeus, 1758)
- Myzia Mulsant, 1846
  - sávos füsskata (Myzia oblongoguttata) (Linnaeus, 1758)
- Oenopia Mulsant, 1850
  - rózsás katica (Oenopia conglobata) (Linnaeus, 1758)
  - fekete katica (Oenopia impustulata) (Linnaeus, 1760)
  - bokorerdei katica (Oenopia lyncea agnatha) (Rosenhauer, 1847)
- Propylea Mulsant, 1846
  - tizennégypettyes füsskata (Propylea quatuordecimpunctata) (Linnaeus, 1758)
- Psyllobora Chevrolat, 1836
  - huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) (Linnaeus, 1758)
- Sospita Mulsant, 1846
  - húszcseppes füsskata (Sospita vigintiguttata) (Linnaeus, 1758)
- Tytthaspis Crotch, 1874
  - tizenhatpettyes katica (Tytthaspis sedecimpunctata) (Linnaeus, 1761Linnaeus, 1760)
- Vibidia Mulsant, 1846
  - tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata) (Poda, 1761)
Bödeformák (Epilachninae) Mulsant, 1846
- Cynegetis Chevrolat, 1836
  - pázsitfűböde (Cynegetis impunctata) (Linnaeus, 1767)
- Henosepilachna Li, 1961
  - földitökböde (Henosepilachna argus) (Geoffroy, 1785)
  - magrugóböde (Henosepilachna elaterii) (Rossi, 1794)
- Subcoccinella Agassiz, 1845
  - lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata) (Linnaeus, 1758)