Édesapja, Kalmár Ákos Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt járásbíró,[1] édesanyja, Nagy Aranka a történelmi Czebe család leszármazottja. A gimnázium első két osztályát a podolinipiarista gimnáziumban (1910–1912) és Debrecenben végezte. Mivel a katonai pályát ambicionálta, Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult. 19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károlykolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának hallgatója volt. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és a pécsi társulat bonvivánként szerződtette.
A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló 1100 vendéget befogadni tudó Ostende kávéházban. Itt fedezte fel a Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban,[3]Párizsban, Berlinben és Bukarestben is. A kor legnagyobb slágereit énekelte lemezre, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült Szent Péter esernyője, melyben Básti Lajos énekhangjaként két dalt is énekel. 1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták.
A háború után kényszerű okokból – Weygand Tiborhoz hasonlóan – pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még sztahanovista kitüntetést is kapott. 1954-től énekelhetett ismét. Állandó fellépőhelye a krisztinavárosi Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan „indexre” került. 1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett.
A „Tangókirályként” is aposztrofált énekessel több mint ezer[4] lemezfelvétel készült. 1989-ben a Hanglemezgyártó Vállalat kiadott egy húsz számot tartalmazó válogatás lemezt. A szerkesztésben még közreműködött, de a megjelenést már nem érhette meg, mivel 1988. november 21-én, 88 évesen elhunyt.[5]
Érdekesség: Telefonszáma az 1930-as, '40-es években: 1-452-92.[6]